Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

12 káreset folytán egyezségileg megállapított kártérítési összegnek kifizetéséről felperes és neje által kiállított 2 /. a. csatolt nyugtában számszerint is megjelölvék és a melyek ugyanezen okirat tartalma szerint a nyugtázott kártalanítás folytán, mint immár érvénytelenek, alperes társaságnak visszaadattak. Felperes ugyanis annak a 223 frt 62 krnak a megfizetését követeli alperestől, a mely kiegészítő részét képezi a 7644 frtban egyezségileg megállapított és a 2V. a. szerint nyugtázott kártérítési összegnek, de a mely 223 frt 62 kr. felperes állítása szerint a nyugtázás daczára sem fizettetett ki neki, hanem alperes által a nyugta átvétele alkalmával a 7644. frtból minden jogos ok nélkül levonatván, visszatartatott. Világos tehát, hogy a 223 frt 62 krhoz való igény, épugy, valamint az egész 7644 frt követeléséhez való igény a biztosítási szerződésekben veszi kétségtelen eredetét, mint ilyen pedig a 487. §. értelmében nyilván elévült, minthogy az állított levonás napjától 1888 május 9-től 1889 szeptember 24-ig (a kereset indításáig) több mint egy esztendő telt el. * * * = L. megbeszélést Jogtudományi Közlöny 1893. 317. 1. 6. Ha a megbízott az ár meghatározására jogosítva van, ugy kiterjed hatásköre a dolog természeténél fogva az áru minőségének meghatározására is. Ennek korlátozása csak akkor érvényesithető, ha a szerződő fél arról előzetesen értesittetett. (1893 május 19. 340. sz. a.) A pozsonyi kir. ítélő tábla: Az elsőbiróságnak ítéletét akként megváltoztatja, hogy az alperest feltétlenül kötelezi arra, miszerint felperesnek 6 frt tőkét stb. 8 nap alatt megfizessen, egyebekben pedig azt az ítéletet helybenhagyja. Indokok: Az alperes beismerte azt, hogy felperestől 15 drb kádat meg- és átvett, ugyanő viszonkeresetét arra alapítja, hogy