Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

3oi számítandó 15 nap alatt a föeskü letételére jelentkezni és azt a kitűzendő határidőben valóban le is tenni, különben ugy fogván tekintetni, mintha mit sem bizonyított volna, alperes ezen esetben a kereseti 25 frt 36 kr. bor árában, annak 1890. évi január 19-től járó 6°/0 kamataiban elmarasztaltatik s azoknak a felperes felebbezésére való tekintet nélkül 8 nap alatt különbeni végrehajtás terhe melletti megfizetésére köteleztetik. Indokok: Felperes a 2. NB. alatti vasúti igazolványnyal kellőleg igazolta ugyan, hogy az általa alperes rendeletére szállított egy hordó bor a bucáci vasúti állomáson 1889. évi aug. hó 27-én megérkezett s ugyanezen napon a posta utján kiértesített alperes által azon szállítmány átvehető volt, de mert a 3. NB. a postalevelezőlap szerint alperes azon évi okt. 7-én a kérdéses egy hordó bort mint dohost és zavarost felperes rendelkezésére bocsátotta, a mi különben felperesnek a 2. sz. a. küldött postai levelezőlapjából is kitűnik, annálfogva, habár alperes felperesnek a rendelkezésre bocsátást 6 hét leforgása után adta is tudtul, mindazonáltal tekintve, hogy alperes állítása szerint a vasúton szállított egy hordó bornak azonnali szabályszerű megvizsgálása mellett a fenforgó hiányokat fel nem ismerhette, ily esetben pedig az 1875 : XXXVII. tcz. 349. §-a értelmében alperes kifogásait 6 hó eltelte alatt érvényesítheti, ha hogy az eladó felelőssége szerződésileg rövidebb vagy hosszabb időre meg nem állapíttatott, mindezekhez képest a 3. NB. alatti levelező-lapban foglalt rendelkezésre bocsátás, a felperes által kinált és alperes által elfogadott főeskü letételétől függőleg idejében közbentettnek volt tekintendő s ahhoz képest felperes keresetével elutasítandó. Alperes által a 7304/90. sz. tárgyalási jkvben felhívott tanúnak kihallgatása annálfogva volt mellőzendő, mert felperes tagadta, hogy azon tanuk az általa szállított hordó bort szemlélték volna meg és mert azok szakértői ismeretét is kétségbe vonta, melyeket alperes meg nem czáfolt, máskülönben pedig az átvétel alkalmával vagy később felmerült hiányokat sem alperes, sem felperes szakértői szemle utján az idézett tcz. 347. §-a értelmében meg nem állapítván, ezen hiány tanúkihallgatás által pótolható nem volt. A kifogásolt áru iránti rendelkezési joga felperesnek egyebekben érintetlenül hagyandó volt.