Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

278 de tulajdonképen a csődtömeg terhéül ismertetett el, a hitelező pénzintézetekkel 15%-ba kiegyezzék, a mely esetben Lusztig Mór az utóbb mondott váltóbeli kötelezettség alól kibocsáttatván, ő ellenében a csődtömeg semmiféle visszkereseti jogot vagy megtérítési igényt fen nem tart és hogy ezen leírandó i5°/0 Lusztig Mórnak a csődtömeg irányában fenálló tartozásaiba be nem számitható és egyáltalában semmi uton és módon nem érvényesíthető. Ez utóbbi egyezség a választmány és a hitelezői közgyűlés részéről szintén jóváhagyatván, e csődbiróság által annyival inkább megerősítendő volt, mivel a közgyűlésen jelen volt helybeli pénzintézetek képviselői, ugy mint az osztrák-magyar bank, a debreczeni első takarékpénztár, az iparkereskedelmi bank, az alföldi takarékpénztár, a közgazdasági bank igazgatói és jogtanácsosai a mint egyfelől kifejezést adtak abbeli tudtuknak, hogy ezen kérdéses váltók, melyeket Lusztig Mór részint elfogadóként, részint mint kibocsátó és forgató a Feischl Fülöp és fia czég javára aláirt, csak szívességi váltók voltak, azok értékét nem ő, de a közadós czég kapta meg, ugy más oldalról azt is tanúsították, hogy az egyezség általuk Lusztig Mórral a 15%-bani kiegyezésre nézve már tettleg létrejött, és Lusztig Mór a fizetéseket váltók kiszolgáltatásával már valósággal meg is kezdte, a mely körülményt különben az általa csődbiztosnak felmutatott s minden hitelező pénzintézettől aláirt egyezséglevél is minden kétségen kívülivé teszi. (1893 márcz. 7. 3358. sz. a.) Ugyanazon törvényszék: Weisz Sándor és Huszár Károly csődhitelezőknek felfolyamodása hivatalból visszautasittatik ; mert eltekintve attól, hogy a nevezett végzés, mint a mely a csődügy érdekében épen a csődbíróság rendeletéből egybehívott csődhitelezői közgyűlés határozatát hagyja jóvá, folyamodók által, miután a kétrendü egyezség elleni kifogásaikat, a közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint ott is felhozták, de azzal egészen magokra maradtak, többé meg sem támadható : az 1881 : XVII. tcz. 160. § ában felsorolt jogcselekményekben és igy annak 2. pontjában irt egyezség megkötéséhez szükséges csődbirósági felhatalmazást magában foglaló határozatok ellen, a dolog természete, de a felhívott törvényszakasz világos intézkedése értei-