Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

267 színház igazgatóságát, hogy pénztárát ezen összegek levonására utasítsa; miután pedig felperes tartozása eddig kifizetve nincsen, a visszafizetni perelt havi levonások ezen meghatalmazás alapján eszközöltettek. Alperesnek ezen védekezése azonban elfogadható nem volt, mert beigazolt tény, hogy a nemzeti színház és Radnótfáy-alapitvány egymástól különálló jogi személy, a mi nem csak azzal igazoltatik, hogy a Radnótfáy-alapitványnak külön alapszabályai vannak, de különösen azzal, hogy alperes maga is perbe idézte a Radnótfáy-alapitványt, a mit nem tehetett volna, hogy ha alperes ugyanazonos lett volna nevezett alapitványnyal, hogy mindkét jogi személy egy igazgatóság, egy pénztár stb. által kezeltetik, az nem egyesíti a két különálló intézetet, mert az csupán a belkezelésre vonatkozhatik. Alperes maga is azt állítja, de ujabban becsatolt okmányokkal is igazoltatik, hogy a fizetési levonásokat azért rendelte el és foganatosíttatta, mert felperes erre őt megbízta és azt állítja, hogy ezen megbízás visszavonására annál kevésbé volt jogosítva, mert ez az egész hitelmüvelet alapja volt; azonban ezen indok sem volt elfogadható, mert az E. és F. a. okmányokkal kétségtelenül be van igazolva, hogy felperes a megbízást visszavonta ; már pedig magánmegbizásokban a megbízó a megbizást a megbizotttól bármikor visszavonhatja, ha erre nézve külön megállapodás nem történt ; az pedig, hogy külön megállapodás történt volna arra, hogy felperes a megbizást vissza nem vonhatja, azt még alperes sem állítja; azon körülmény, hogy a megbízás visszavonását alperes felettes hatósága nem akarta elfogadni, az a felperes jogán nem változtat. Be lévén tehát igazolva, hogy felperes a megbizást visszavonta, alperes nem volt többé jogosítva felperes fizetéséből levonásokat eszközölni; az egész ügy ezután már csak felperes és a Radnótfáy-alapitvány között elintézendő ügy; miért is alperes a jogositatlanul visszatartott összegek megfizetésében marasztalandó volt. Azon körülmény, hogy felperes a Radnótfáy-alapitványnak tartozik-e még és mily összeggel, vagy tartozása már ki van-e egyenlítve, az nem tartozik a jelen per keretébe; az csupán fel-