Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

IQ6 melyre Barbai Alajos plébánosnak és saját édes anyjának a nevét, ezek tudta és beleegyezése nélkül, saját beismerése szerint aláirta. E két külsőleg széttagoltnak feltűnő cselekmény azonban egy czél által egységes cselekménynyé olvadt össze, sértvén a Btk. több rendeletét, melyek közül pedig a Btk. 95. §-a rendelkezése szerint az lévén alkalmazandó, a mely súlyosabb beszámítás alá esik : ennélfogva a kir. itélő tábla tekintettel arra, hogy vádlott beismerten hamis váltót készített és azt Giedl Antal megtévesztésére felhasználta, vádlott terhére az esetből folyólag a csalás bűntettével eszmei halmazatban levő s a Btk. 403. § a j. pontja alá eső magánokirathamisitás bűntettét állapította meg. A második alkalommal, t. i. 1893. évi január 28-án vádlott azzal tévesztette meg és birta 200 frt kölcsönadásra Giedl Antalt, hogy a győri első takarékpénztárnál betétként elhelyezett 18 frtot s az erről nyert betétkönyvben a nélkül, hogy a betétösszegnek szavakkal való bejegyzésén valami változtatást eszközölt volna, a betétösszeg mennyiségének feltüntetésére szolgáló számjegyzéket hozzáirással akként változtatta meg, hogy a betétkönyvben 18 frt betét helyett 16,180 frt betétet tüntetett fel és ezt, valamint egy 150 frt és 62 frtról szóló váltót, a melyre saját nevén kivül édes anyja nevét, Giedl Antal előtt, tehát annak tudtával aláirta, átadta a kölcsön biztositékául. Vádlottnak ezen cselekményét is az egy közös czél, t. i. Giedl Antal megcsalása egy cselekménynyé foglalja össze és pedig annál is inkább, mert ugy a takarékpénztári betétkönyvbe jegyzett számöfszegnek hozzáirás által való megváltoztatása, valamint a két váltó készítése és átadása csak fondorlati eszközök voltak Giedl Antal megtévesztésére. Ezen egy czél által egységessé alakult bűncselekménynél a főcselekményt a csalás képezi, a többiek csak mellék-, illetve rész cselekmények, a melyek az okirathamisitás ismérveit egyébként nem merítik ki és pedig azért, mert a takarékpénztári betétkönyvben pusztán a betét összegét jelző számösszegnek megváltoztatása által a betétkönyv olykép még nem hamisittatott meg, hogy ez által a betétkönyvhöz fűződő közhitel veszélyeztetett volna, mert a betéti összeg mennyisége szavakkal is jelezve lévén, a betéti összeg mennyiségének igazolására a szavakkal kiirott összeg szolgál.