Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

i88 adatok nem igazolták minden kétséget kizárólag a vitás terület hovatartózáságát s ennek okából kívánta a vitás területre, illetve országos határvonalra vonatkozó (nemzetközi) kormány-megállapodás bemutatását, a kir. járásbíróság jelenleg, midőn a perhez az illetékes minisztérium nyilatkozata beszereztetett, midőn ezen miniszteri válasziratból, valamint ugyanannak a felperes által 1892. évi 1639. sz. a. beadott kérvényhez csatolt leiratából kitűnik, hogy a vitás terület Magyarország birtokában van, s hogy arra vonatkozó összes fenhatósági jogokat a magyar állam gyakorolja, ezeket más állam nem is gyakorolhatja s hogy ezen területre vonatkozólag (nemzetközi) kormány-megállapodás szüksége fen nem forog, sőt az kizártnak tekintendő: mindezekből ezen kir. járásbíróság azon meggyőződésre jutott, hogy habár a kir. Curia rendelkezése szószerinti értelemben nem is követtetett, a kir. Curia végzésének belső tartalmából kitetsző lényeges kívánalomnak, vagyis annak, hogy az eljárás folytatását megelőzőleg a vitás terület hovátartozósága kétséget kizárólag igazoltassék, az idézett belügyminiszteri leiratok megfelelnek, s ennek elfogadása mellett indokoltnak találta ezen kir. járásbíróság a jelen perre vonatkozó eljárás folytatását. A per elbírálását illetőleg pedig t eltekintve attól, hogy a perhez alperes által csatolt tkvi kivonat s felperes által csatolt katonai térkép, továbbá a perhez csatolt Palochay-Homolács-féle szerződés s ehhez csatolt vázrajz, a vitás területnek a magyar állam területéhez való tartozóságát, s ugyanezen területre vonatkozólag a késmárki kir. járásbíróságnál folytatott perre vonatkozó iratok a magyar állam fenhatósági jogának gyakorlását bizonyítják ; a többször idézett miniszteri leiratokban a vitás területre vonatkozólag illetékesen kijelentetett, hogy az. kétségtelenül Magyarország birtokában van, hogy arra vonatkozólag az összes fenhatósági jogokat a magyar állam gyakorolja s a tényleges birtoklásból folyólag azokat más, mint a magyar állam, nem is gyakorolhatja, miből következik, hogy ezen területre vonatkozó bíráskodást a magyar bíróság s a helyi illetőségénél fogva ezen kir. járásbíróság gyakorolhatja s alperesnek e bíróság hatásköre ellen emelt kifogásának mellőzésével a keresetet érdemileg elbírálni s a per érdemében felperest a vitás terület birtokába visszahelyezni, alperest a birtokháboritó cselekmé-