Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

189 tiyei által okozott hátrányok elhárítására kötelezni kellett. Mert a kihallgatott több tanúnak közvetlen tudomásán alapuló aggálytalan s egyező vallomása által perrendszerüleg igazoltatott, hogy felperes a birtokháboritásig évek óta szakadatlanul birtokban tartotta a vitás területet, a birtokháboritás elkövetését pedig alperes beismerte. Alperes marasztalását nem alterálhatja azon körülmény, hogy alperes a birtokháboritást nem saját, hanem szolgálatadója, gróf Zamoiszky László érdekében követte el, mert alperes erre vonatkozó cselekményeiért a felelősséget a perben kifejezetten elvállalta, s felperes azon előadása, hogy a vitás területre áthajtott marha alperesé, s hogy ezt maga alperes kijelentette volt, alperes által tagadásba nem vétetett. Azon körülmény, hogy egyesek, de nem alperes s nem is gróf Zamoiszky László jogán alattomosan legeltették nyájaikat a vitás terület egyik részén, felperesnek igazolt birtokával szemben figyelembe nem vehető. (1893 márcz. 18. 477. sz. a.) A kassai kir. itélő tábla: Az elsöbiróság ítéletét, melynek indokaiban az eljáró biróság területi illetékessége ellen emelt kifogás is eldöntést nyert, helybenhagyja. Indokok: Annak megjegyzése mellett, hogy a kir. Curiának 876/92. sz. végzésében foglalt utasításhoz képest a birói illetékesség tárgyában a per érdemi elbírálása előtt külön határozat lett volna hozandó, a mi azonban nem akadályozza az ítélet felülbírálását, minthogy ennek indokaiban az illetőség kérdése is eldöntést nyert, a birói illetékesség meg volt állapítandó, mert a per tárgyát képező terület a m. kir. belügyminiszternek, kinek hatáskörébe az ország határainak fentartása, biztosítása és megállapítására vonatkozó intézkedések tartoznak, ugy az 1893. évi február 6-án 238. sz. a. kelt átiratában, mint az 1892 jul. 30-án 55795. sz. a. kelt és Szepesvármegye alispánjához intézett leiratában foglalt határozott kijelentése szerint ez idő szerint, de facto Magyarország birtokában van, tényleg Magyarország területéhez tartozik és a felett a tényleges birtoklásból kifolyólag az összes fenhatósági jogokat a magyar állam gyakorolja, a miből következik, hogy a peres terület, mint magyarországi birtok felett az állami fenhatósági jogok kiegészítő részét képező birói hatóság gyakorlására magyar biróság van hivatva.