Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

i86 Felperes a vitás terület birtokába visszahelyeztetik, mely terület a Tengerszem-csúcstól az utóbbin keresztül az ebből lefutó forrásig s ennek mentén a Halas-tóba beszakadásáig s tovább innen a helyszíni vázrajzot helyettesítő CV. a. térképen jelölt, a Halas-tavat közepén átszelő országos határvonalig s ennek irá­nyában a Bialka-folyónak a Halas-tóból fakadó forrásáig s a Bialka­folyó mentén, ennek a «Poduplaszi» nevü patakkal való egyesülé­séig, s az utóbbi ponttól vissza délnek, a Bialka-folyó jobb part­ján s azzal csaknem párhuzamosan húzódó s folytatásában a Tengerszem-tavat körülzáró hegylánczolat a kiindulási pontig, vagyis a Tengerszem csúcsáig vezető vonal által körülzároltatik, s alperes tartozik a Halas-tó jobb partján készített utat szét­hányatni, illetve földdel takartatni. Indokok: Ezen perben a m. kir. Curia 1892. évi 876. számú végzésével az érdemben hozott mindkét alsóbiróság ítéletének feloldása mellett az eljárás felfüggesztetett mindaddig, a mig a peres területnek Magyarország, vagy Gácsországhoz való tartozó­sága a két állam kormányai közt folyamatban levő tárgyalások során véglegesen megállapíttatik, s ezen kir. járásbíróság utasít­tatott, hogy felperest a két ország határvonalának megállapítása tárgyában a két állam kormányai között létesítendő megállapodás bemutatására hívja fel s csakis ennek megtörténte után folytassa ^z eljárást. Ezen kir. curiai határozatban foglalt meghagyáshoz képest ezen kir. járásbíróság a perbeli eljárás felfüggesztése mellett fel­hívta felperest a két ország határvonalának megállapítását tár­gyazó (nemzetközi) kormány-megállapodás bemutatására. Ezen felhívás folytán felperes az 1892. évi 1629. sz. a. ezen kir. járásbírósághoz beadott kérvénye, illetve annak csatolmánya tanúságaként kérelmezte a kérdéses országos határvonal iránti kormány-megállapodást, de miután ezen kérvényhez hiteles máso­latban csatolt, Szepesvármegye alispánjához intézett 55795. számú m. kir. belügyminiszteri leirat annak illetékes kijelentését tartal­mazza, hogy a vitás terület tényleg Magyarország birtokában van, s arra vonatkozólag az állami fenhatósági jogokat Magyarország gyakorolja s hogy ezzel szemben a (nemzetközi) kormány-meg­állapodás egyezményszerü létesítése nemcsak feleslegesnek, hanem

Next

/
Oldalképek
Tartalom