Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

139 300 frtos váltó meghamisítása iránt intézkedő nem felebbezett részét a kir. itélö tábla nem érinti. Indokok: Az elsöbiróság Ítéletének az indokolásában csoportosított bizonyítékokkal kétségtelenül be van bizonyítva az, hogy a hamisítás tárgyát képező, Budapesten, 1890 június 29-én kelt 2000 frtos váltót a vádlottak előleges megállapodás után a Reich Ernő vádlott által a személyazonosság igazolása végett meghívott Richtman Mihály tanú jelenlétében, a váltó szövege egy részének a kitöltése után akként állították ki, hogy br. Vécsey Gyula azt saját elfogadmányával ellátta, a Richtman Mihály tanú előtt Irsay József néven bemutatott br. Vécsey Béla pedig az Irsay József kibocsátói és forgatói hamis névaláírásával látta el, az ekként kiállított hamis váltót ezután Reich Jenő vádlott vette magához és értékesítés végett előbb Richtman Mihálynak adta át, majd ettől visszavéve, Gancz Ármin tanúval Tauszky Miksához küldte értékesítés végett, kinél a hamis váltó leszámítolása végett személyesen is közbenjárt. Ezen beigazolt tényállásból kitetszöleg a vádlottak a vádbeli cselekmény elkövetésében nem egyenlő tevékenységet fejtettek ki, mert br. Vécsey Béla a váltó meghamisításában azzal a ténykedésével, hogy a váltót az Irsay József hamis névaláírásával ellátta, a magánokirathamisitás bűntettét testvérével, br. Vécsey Gyula vádlottal, együttesen és közösen követte el és cselekménye ezen kifejtett tevékenysége folytán a Btk. 70. §-ában körvonalozott tettességet állapítja meg, Reich Ernő vádlott ellenben ezen magánokirathamisitásban csak annyira működött közre, hogy a váltó kiállításához előleges megállapodás folytán Richtman Mihály tanút a váltót kiállító vádlott-társai személyazonosságának az igazolása végett magával vitte, br. Vécsey Béla vádlottnak Irsay József néven történt bemutatásába beleegyezett, a hamisított váltót átvéve, annak értékesítésében közrejárt, ezzel a ténykedésével tehát az okirathamisitás elkövetésében közvetlenül be nem folyt, hanem ezt csak szándékosan előmozdította és így cselekménye a Btk. 69. §-ának 2. pontja alá eső részességet állapítja meg. A br. Vécsey Béla büntetésének kiszabásánál büntetlen előélete és az, hogy a hamis váltó értékéből csak igen csekély mérvben részesült, Reich Ernő javára büntetlen előélete mint enyhítő, mindhárom vádlottnál az okozott kár nagy-