Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

138 reábeszélve lett, továbbá, hogy a jogtalanul szerzett pénz pazarlásában részt nem vett, s hogy a főtárgyalás során a megbánás jelét mutatta s végül mindhárom vádlottnál enyhítő körülményül vétetett, hogy a kár nagy része megtérült, s hogy a káros megbüntetésüket nem kívánta. Vécsey Béla vádlottnál, minthogy cselekménye a Btk. 69. §-ának 1. pontja szerint minősíttetett, irányában a Btk. 72. és 66. § ai mellett, a felhozott enyhítő körülmények figyelembe vételével, a Btk. qz. §-ának alkalmazása is méltányosnak találtatott. Az 1200 frton felüli 300 frttal káros polgári perutra volt utasítandó, mert Vécsey Gyula 1200 frtnak átvételét ismerte el; az iránt, hogy Vécsey Gyula 1500 frtot csakugyan átvett volna, Vitt Emil tanú vallomásán kívül más bizonyíték nem nyújtatott és így a kár csakis 1200 frtban volt megállapítandó; Vécsey Gyula az. ellene a 300 frtos váltó meghamisítása miatt emelt vád és következményeinek terhe alól felmentendő, illetve a kir. ügyész erre vonatkozó inditványa elvetendő volt, mert sem a bűnjel be nem szereztetett, sem bünvizsgálat ez irányban meg nem indíttatott, de különben is a büntető gyakorlat szerint ez esetben bünvizsgálat és vádhatározat lett volna hozandó, melyek hiánya miatt vádlott elitélhetőnek s ezen ügy itéletileg elbirálhatónak nem találtathatott. (1892 febr. 26. 1524.. sz. a.) A kassai kir. itélő tábla: br. Vécsey Béla vádlottat a Btk. 401. §-ában meghatározott, a 403. §. 1. pontja szerint büntetendő magánokiratharnisitás bűntettében, a Btk. 79. §-ának alapján, mint tettest, Reich Ernő vádlottat pedig a Btk. 401. §-a szerint minősülő, a 403. §. 1. pontja szerint büntetendő magánokiratharnisitás bűntettében, a Btk. 6q. §-ának 2, pontja alapján, mint részest mondja ki bűnösnek és ezért br. Vécsey Béla vádlottat a Btk. 403. §-ának 1. pontja alapján, a Btk. 91. §-ának alkalmazásával, a foganatba vételtől számítandó 2 évi fegyházra, Reich Ernő vádlottat pedig a Btk. 403. §-ának 1. pontja, a 66. és 72. §§. alapján a foganatba vételtől számítandó iI/2 évi börtönre itéli, ennyiben az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, egyebekben azt, jelesül a br. Vécsey Gyula cselekményének a minősítése, az ellene megállapított büntetés mérve iránt intézkedő részét helybenhagyja. Az elsőbiróság ítéletének a br. Vécsey Gyula vádlott ellen a