Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

i37 szereztettek be a Lázár Zoltánné és dr. Kun Mihály tanuk vallomásával ; mindezeknél fogva tehát, s figyelembe véve még, hogy Reich Ernő a házasság közvetítéséért 30000 írt jutalmat a maga részére kikötvén, a házasság létrehozására okvetlenül szükséges pénznek mielőbbi megszerzésére nagy érdeke volt, kétségtelennek veendő, hogy Reich Ernő a 2000 frtos váltónak meghamisítása és annak értékesítésében tevékeny részt vett s Vécsey Gyula s Vécsey Béla vádlottak azon előadása, hogy a hamis váltó elkészítésére őket Reich Ernő bírta rá, valónak veendő. Br. Vécsey Bélának azon védekezése, hogy a váltó értékesítéséről mit sem tud, szintén el nem fogadható, mert 1890 július 16-án jelen volt akkor, midőn Vécsey Gyula, Feitl Ignácz által küldötte el Tauszky Miksához a 2000 frtos váltót, s ha a Feitl által akkor kiállított s a főtárgyalás során az iratokhoz csatolt nyilatkozat felolvasva nem is lett, minden esetre annak tartalmáról tudnia kellett, mert maga Vécsey Béla beismerte és Feitl Ignácz tanú is vallja, hogy Vécsey Béla ezen nyilatkozatát azért nem irta alá, mert a nyilatkozatát kiállító Vécsey Gyulának a fivére. Ugy Vécsey Béla, mint Vécsey Gyulának azon védekezése, mintha a váltóhamisítást ittas állapotban követték volna el, szintén el nem fogadható, mert ez ugy a Kunszt Mátyás, mint a Richtman Mihály vallomásával megczáfoltatott. Mindezeknél fogva tehát és tekintve, hogy a végtárgyalás során kihallgatott Irsay József tanú a váltón levő «József v. Irsay» névaláírás valódiságát határozottan megtagadta, s tekintve, hogy az iratok közt levő szakértői vélemény is támogatja azt, hogy a váltón levő «József v. Irsay» névaláírás br. Vécsey Béla kezétől eredett és tekintve, hogy br. Vécsey Gyula és Reich Ernő a váltóhamisítás értelmi szerzői és a váltó forgalomba hozói voltak, e kettő mint tettes, br. Vécsey Béla pedig mint bűnsegéd voltak a Btk. 4.01. §-ába ütköző és a 403. §. 1. pontja szerint büntetendő magánokirat bűntettében bűnösöknek kimondandók. Vécsey Gyula vádlottra vonatkozólag a büntetés kiszabásánál súlyosító körülményül vétetett, hogy lopás büntette miatt már büntetve volt s hogy bátyját a váltóhamisításra ő beszélte rá. Reich Ernőnél enyhítő körülményül büntetlen előélete. Vécsey Bélánál pedig enyhítő körülményül vétetett büntetlen előélete s az, hogy