Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)
u8 kárával gazdagodnék. Egymagában azon körülmény, hogy felperes ama váltók összegének betudásával az alperes terhére mutatkozó tartozási összeget a 2. sz. alatti könyvecskében eme kitétellel, «Saldirt», kifizetettnek jelezte, alperes szavatossági kötelezettségét nem szünteti meg, mivel ezen kitétel csak azon feltevésben eszközöltnek tekinthető, hogy eme váltók az elfogadó által beváltatni fognak, a mi be nem következvén, felperes jogosan követelheti eme váltóösszeget az A. alatti számla alapján, mert azon alperesi kifogás, hogy felperes elmulasztván a váltóknak lejáratkor megovatolását és azoknak Malatinszky és Skaczel czég csődjébe való bejelentését, alperest megkárosította, minden alapot nélkülöz, minthogy a váltótörvény szerint a váltó elfogadója elleni kereset fentartására óvás felvétele nem szükséges, a csődbe való bejelentés elmulasztása által pedig alperes adósai elleni követelési jogát el nem vesztette. (1892 január 13. 4.5663/P. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, a felperest keresetével elutasítja. Indokok: A váltók a kereskedelmi forgalomban fizetési eszközül szolgálván, a vélelem a mellett szól, hogy a vett áruk ellenében adott váltók fizetésképen adattak az eladónak ; pusztán fedezetül adottaknak pedig csak akkor tekinthetők, ha a felek e részben előzően külön megállapodásra jutottak, minek bizonyítási kötelezettsége az eladót terheli ; tekintve tehát, hogy a fenforgó esetben felperes kifejezetten beismerte, hogy a kereseti követelésre az alperestől a válaszirat mellett bemutatott 6 drb váltót, melyeknek összege a kereseti összeggel megegyezik, átvette; azt azonban, hogy alperessel abban megegyezett volna, hogy a váltók csak fedezetül szolgáljanak, bizonyítani meg sem kísérletté, de sőt ama beismerése, hogy ő a váltókat a kereskedelmi banknál leszámitoltatja s csak az elfogadó «Malatinszky és Skaczel* czégnek fizetésképtelensége folytán váltotta azokat ismét vissza, arra szolgáltat bizonyítékot, hogy a felperes a váltókat maga fizetésképen adottaknak tekintette : ezeknél fogva nem szenvedhet kétséget, hogy az alperes a váltók átadásával felperesnél fizetést eszközölt, s hogy utóbb a váltók visszaváltásából származtatott követelését az alperes ellen