Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

io8 szerződést, mert alperes nem is állítja, hogy felperes az előbbi szerződéstől elállott, vagy hogy egyáltalán a B. a. szerződés bármely fél részéről is hatálytalannak kijelentetett volna; de a jelen keresetben érvényesített ügyvédi költségekre és dijakra azért sem vonatkoztathatók, mert azok még a rl. a. rendelet életbe lépte előtti időkből valók, már pedig a rendeletnek visszaható ereje nincsen. A bélyegköltség tekintetében valódiság tekintetében nem kifogásoltatott a 67. a. miniszteri rendelet, a melyben alperesnek ugy peres, mint perenkivüli ügyekben a bélyegmentesség megadatott ; kétségtelen tehát, hogy annak értelmében felperes ezen rendelet kelte utáni időben nem volt jogosítva bélyegeket alkalmazni; felperes azonban tagadja, hogy ezen rendelet, mely egyenesen az intendánshoz intéztetett, vele közöltetett ; ez esetben természetszerűleg reá nézve mindaddig, mig vele nem közöltetett, nem lehetett kötelező és felperes teljes jóhiszeműséggel alkalmazhatta a bélyegeket. Miután alperes azt, hogy ezen rendelet hivatalos uton felperessel közöltetett, mással mint az esküvel igazolni nem képes: erre nézve a fenforgó körülménynek megfelelöleg bíróilag megállapított eskü, hogy a 67. a. rendelet 1890. év vége előtt vele közölve nem lett, megítélendő volt. (1892 nov. 28. 40768. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság ítélete ugy feltétlenül, mint feltételesen marasztaló részében megváltoztattatik, felperes alperes részére 49 frt per és felebbezési költség megfizetésére köteleztetik, ugyazon ítélet, a mennyiben a viszonkereset tekintetében rendelkezést nem tartalmaz, a viszonkeresetet elutasítónak vétetik és e részben olykép hagyatik helyben, hogy alperes viszonkeresetével külön útra utasittatik. Indokok: Felperes, a ki gyakorló ügyvéd, a budapesti nemzeti színház akkori intendánsa részéről 1877. évben a nemzeti szinház jogtanácsosává a B. a. okirat szerint kineveztetett. Ugyancsak felperes később, 1884. évben, a mikor a nemzeti szinháznál a szavaló müvéazet a dalmüvészettől különválasztatott, a 3. és 47. a. okiratok szerint a különválasztott két intézet intendánsa részéről a nemzeti szinház és a m. kir. operaház jogtanácsosává neveztetett ki és pedig mindegyik intézet részéről külön-külön