Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

98 kétségtelen az is, miszerint i. r. vádlott, bár cselekménye elkövetésének idején betöltve 12. évét, a 16. évét nem haladta meg, mindazonáltal cselekményének bűnössége felismerésére szükséges belátással birt s azt szándékosan követte is el: a fent körülirt bűncselekmény elkövetésében bűnösnek volt kimondandó. (1891. évi okt. 30. 344+. sz. a.) A győri kir. itélö tábla: Az eljáró kir. törvényszék Ítéletét részben megváltoztatja és tekintve, hogy Fortély György vádlottnak azon ténykedése, mely szerint panaszos kereskedőnek levelében magát földbirtokosnak, Karácsony Pált pedig baromfi kereskedőnek és birtokosnak állította, ravasz fondorlatnak nem tekinthető, hanem ez oly egyszerű hazugság, a melynek ellenkezőjéről panaszos könnyen meggyőződhetett volna : ugyanazért a kir. itélő tábla Fortély György vádlott ténykedésében büntethető cselekmény ismérveit nem találván, az ellene emelt vád és következményei terhe alól őt is felmenti. (1893 márczius 21. 637. sz. a.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy Karácsony Pál vádlott a vizsgálati napló 30. sz. a. becsatolt anyakönyvi kivonat tanúsága szerint 1892 aug. 4-én meghalt, ellene a büntető eljárás megszüntetettnek kimondatik. Tekintve, hogy vádlott Fortély György a végtárgyalá&nál beismerte, hogy Brauswetter Jánoshoz intézett megrendelő levelében azért állította magát földbirtokosnak, hogy az általa megrendelt zsebórának részletfizetés feltétele mellett leendő eladására s kiszolgáltatására a nevezett sértett felet reá birja s ugyancsak ezen czélból állította későbbi levelében Karácsony Pál váltóaláirót is baromfi-kereskedőnek és birtokosnak ; tekintve, hogy Fortély György vádlott azon ravasz számításból állította ezen valótlan tényeket, hogy ezek által a sértett felet tévedésbe ejtse s ettől magának hitelezést eszközöljön ki; tekintve, hogy a ravasz fondorlat csakis hazugság által jöhetvén létre, nem helyes a másodbiróságnak azon indoka, hogy mert vádlott állítása csak hazugság, az ravasz fondorlatot nem képez ; tekintve, hogy ravasz fondorlat alatt nemcsak valamely cselszövénynek nehezen kibonyolitható hálózata értendő, hanem azt már a valószínűség látszatával bíró hazug előadás és ráfogás is megállapítja;