Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVII. kötet (Budapest, 1894)

«7 mitási módját a kárnak felperes is elfogadta, felperesnek fentebb érintett mulasztását nem pótolja, ennélfogva felperes keresetével, mint határozatlannal, már ezekből az okokból is elutasítandó. De a kereset emez alaki hiányától el is tekintve, el kellett utasítani felperest keresetével, mert a keresk. törv. 351. §-a szerint oly esetben, midőn a vevőt az áru átvételében késedelem terheli, az eladónak jogában áll az árut a vevő veszélyére és költségein valamely közraktárba vagy magánszemélynél letenni, vagy a keresk. törvény 347. §-a értelmében eladni és csak ennek teljesítése esetén van joga a késedelemből eredett kár megtérítését követelni, de azt a jogot, hogy az eladó a késedelmes vevőtől az eladott áru megtartása mellett az áru előállítási költség és eladási ára közti különbözetet követelhesse kár fejében, a kereskedelmi törvény az eladó javára nem állapítja meg, mivel az esetben, ha az eladó az árut akár a közraktárba, akár magánszemélynél le nem teszi, nincs kizárva az a lehetőség, hogy az áru a megállapított átadás idején meg sem volt, ha pedig meg is volt, de azt az eladó magánál tartotta, nincs megállapítva az a körülmény, hogy az áru a késedelmes vevővel megállapított áron nem volt értékesíthető, hogy tehát az eladó az át nem vétel folytán tényleg kárt szenvedett. Az áru elkészítésének kötelezettsége alól nem menthette fel felperest az a körülmény, hogy állítása szerint alperes őt a szállítandó lámpaüveg csövek nagyságáról nem értesítette, mert a mennyiben ez iránt alperest felszólította s ez az értesítés daczára annak közlését elmulasztotta, jogában állott az üvegcsöveket saját választása szerinti nagyságban szállítani, egyébiránt felperesnek 3 /. a. levele azt látszik bizonyítani, hogy az áru már a levél kelte idején, vagyis 1888 október 28-án szállításra készen állott. Ezek alapján tehát az elsőbiróság ítéletének azt a részét, melylyel felperes keresetének egy részével elutasittatott, helybenhagyni, azt a részét pedig, melylyel alperes a felperesi követelés egy részében és a perköltségben elmarasztaltatott, megváltoztatni, felperest keresetének többi részével is elutasítani kellett. A m. kir. Curia: A kir. itélő táblának ítélete 336 frt tőkére, ennek kamatára és a per s felebbezési költségre vonatkozó felebbezett részében helybenhagyatik annak a kereskedelmi tör-