Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

54 lotíat e miatt a foganatba vételtől számítva tizennégy napi fogházra itéli ; egyebekben pedig a kir. törvényszék ítéletét helybenhagyja. Indokok: A kir. itélö tábla a kir. törvényszék ítéletében felsorolt bizonyítékokkal szintén begyözöttnek találta a vádlott terhére megállapított családi állás elleni bűntett elkövetését. Bebizonyitottnak tekintette különösen, hogy B, E.-né 1876-ban K. J.-nének K. Miklós nevü csecsemő gyermekét férje megtévesztésével szülést színlelve, a családba, mint házasságuk gyümölcsét becsempészte ; bebizonyitottnak tekintette, hogy ennek családi állását megváltoztatván, azt később férje halála után mint attól született, annak családi és keresztnevén nevezett gyermekét s törvényes leszármazó örökösét jelölte meg az 1885. évi november 18-án megtartott hagyatéki tárgyalás alkalmával. Minthogy pedig B. E.-né ezen ténye a Btk. 254. §-ába ütköző családi állás elleni bűntett ismérveit kimeríti, s minthogy e tett maga függetlenül a czéltól és indoktól megállapítja a büntettet: ennélfogva a kir. itélő tábla is B. E.-nének a kir. törvényszék által a Btk. 254. §-ába ütköző családi állás elleni bűntettben való bűnössé nyilvánítását helybenhagyta. Ellenben mellőzendőnek találta a kir. törvényszék által vádlott terhére a családi állás elleni büntettél eszmei halmazatként megállapított s a Btk. 400. §-ába ütköző közokirathamisitást. Ugyanis a bűnügyi iratokhoz 59. naplószám alatt csatolt hagyatéki iratok igazolják ugyan, hogy B. E. halálesetének a községi bíró által a gyámhatóság részére való felvételénél az elhunyt kiskorú gyermekéül az állítólag Bécs-Ujhelyen 1876 aug. 8-án született B. E. lett bevezetve, ugy igazolják, hogy az 1884. évi decz. 21-én felvett leltárnál B. E.-né úgyis mint kiskorú B. E. természetes és törvényes gyámja vett részt, s kétségkívüli, hogy a bejegyzések csakis B. E.-né csalárd magatartása s csalárd nyilatkozatai alapján vétethettek be, a mi kitűnik abból is, hogy az 1885 nov. 18-án megtartott hagyatéki tárgyalás alkalmával B. E.-né mint kiskorú B. E. természetes és törvényes gyámja azt kérte, hogy az az elhunyt B. E. örökhagyó egyedüli örököséül kimondassák s részére a hagyaték beszavatoltassék. Mindazonáltal tekintettel arra, hogy a halálesetfelvétel s a leltározási jegyzőkönyv az iránt.