Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

3i tésében való bűnössége más körülményekkel nem támogattatik, mert a megtartott végtárgyalásra meg nem idézett Szemán Lászlóné tanúnak azon vizsgálati vallomása, hogy azon kérdésére, ki bántotta ? a halálos sérülésében az árokban vergődő Sándor László azt felelte: «két gulyásfiu ütött fejbe kapával s a tarisznyát elvették tőlem», továbbá az eskü alatt is kihallgatott Horváth Gábor tanú azon vallomása, hogy kérdésére a meglőtt Sándor László azt felelte: «két fiu bántott, kik Balkányba igyekeztek, el akarták tőlem venni a kenyeret, én nem adtam s azért bántottako, mindezek csakis azon körülményre vonatkoznak, hogy a meglőtt fiu meglövetése után két egyént látott maga körül, de minthogy ezen körülmény nem a meglövés foganatosításának idején való együttlétről szól : e szerint az emiitett két tanúnak vallomása a Bunya Mihály bűnösségének megállapithatására iránytadó mozzanatot teljesen érintetlenül hagyja ; tekintve a Banya Mihály bűnösségét megállapító következtetést akadályozó ama tényt is, hogy Szeman Lászlóné a végtárgyaláson nem hallgattatott ki, vallomására tehát az esküt nem tette le ; a mi egyébiránt ha megtörtént volna is : vallomásának értéke már az által is lényegesen alászáll, mert az eljárás azon — minden kételyt kizáró bizonyosságra emelt ténynyel, mely szerint Sándor László puskalövéssel öletett meg — ellentétben azt tartalmazza, mintha a szerencsétlen fiu «kapával» való fejbe ütés által elkövetett sérülését panaszolta volna ; tekintve ezeken kivül e két tanúnak vallomásuk azon tartalmára vonatkozó megegyezését is, mely szerint a kis fiu meglővetését előttük két egyénnek tulajdonította: ezen állítás szemben azon mindkét vádlott által is beismert ténynyel, hogy akkor, midőn Nagy Gábor a lövést intézte és elveendő volt a már meglőtt fiútól annak tarisznyáját és kenyerét; akkor Bunya Mihály már oda érkezett a bevégzett véres tett színhelyére, tehát a bűntettnek áldozata akkor már csakugyan láthatott két egyént maga körül s ezeket alapos okoknál fogva tarthatta meglövetésének tetteseiül; tekintve azonban, hogy a fenforgó esetben Bunya Mihálynak a halált okozott cselekményben való részessége van kérdésben, ez pedig nem a már bevégzett lövés után a bűntett színhelyére