Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

32 való érkezéstől, h anem a lövés előtt, sót egyenesen a lövés foganatosításába való beleegyezéstől, vagyis az emberi tevékenység által intézendő azon okozati tényezőnek megvalósítását még csak czélzó, vagyis még meg nem valósított, e szerint előzetes akaratnyilvánításától van feltételezve, mely tevékenység az emberi test szervezetébe hatva a tettesnek, valamint az ezzel akarategységben levő társának tudata és megegyezése szerint megindítja azon pusztító erőket, melyeknek további hatása előre láthatólag az akként megtámadandó emberi élet kioltását okozandja ; tekintve, hogy ezen most emiitett és egyedül elhatározó körülményre, a halálosan megsebesült Sándor Lászlónak állítása világosságot éppen nem dérit, annak jogi bizonyossággá elfogadhatására adatot és támpontot nem nyújt, mert azon leglényegesebb, az ügy állása szerint a vita legsarkalatosabb pontjait képező körülményt: vajon együtt volt-e, illetőleg egymás mellett haladt-e a fiu által látott két egyén azon végzetes perczben, a midőn ezek egyike a gyilkoló pisztolyt elsütötte ? teljes homályban hagyja: ezen indokoknál fogva a bűntett szerencsétlen áldozatának Seemann Lászlóné és Horváth Gábor előtt tett nyilatkozata Bunya Mihály ellen terhelő adatul szintén nem fogadható el; tekintve ezek után, hogy habár kétségtelen, hogy a bűntett elkövetésénél együtt volt bűntársnak a másik bűntárssal azon cselekvőségre vonatkozó, melynél együtt voltak, terhelő vallomása — bizonyos körülmények közt nemcsak nem utasítható vissza a bűnösség megállapításánál, hanem hogy az a bírói valóvá tartás egyik főelemét képezi, mindazonáltal e vallomásnak akár positiv, akár negatív érvénye a bizonyítás tanának az ész által abstrahált általános uralomban levő szabályai szerint a következő feltételektől van függővé téve: i. «hogy a terhelő bűntárs vallomásának tartalma ne legyen összeütközésben az eljárás alatt kiderített más tényekkel és adatokkal?», 2. hogy a vallomás ne adatott légyen úgynevezett suggestiv kérdésre, azaz ne legyen ismétlése a terhelő bűntárshoz intézett kérdésnek, 3. hogy teljesen megegyezzék a terhelő bűntárs ellen kiderített ez ellen gyanút megállapító más tényekkel, 4. hogy a vallomást tevő és az ez által terhelt egyén között ellenséges viszony ne forogjon fen,