Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

2* kainak fizetésére kötelezendő volt. (1891. évi június 15. 8408. szám alatt.) A m. kir. Curia: A másodfokú bíróság Ítélete helybenhagyatik a benne felhozott indokoknál fogva és annyival inkább, mert a felperesnek azt az állítását, hogy Zsigmondy Károly az alperes czégvezetöje, a pótlóan megszerzett czégkivonat megczáfolja. # * = Dtár u. f. XXVIII. 58. szám alatt is kimondta a Curia, hogy az aláírás valódiságára vonatkozó főeskü az aláírást tagadó félnek akkor is megítélhető, ha az elfogadás iránt nem is nyilatkozott, ha csak a megítélés ellen határozottan nem tiltakozott. II. A ki a tettes által az ablakon át kinyújtott tárgyat átveszi, nem tettestárs, hanem segéd. Vádlott-társ vallomásának mérlegelése. (1893 február i én 11284. sz. a.) A debreczeni kir. törvényszék : Bunya Mihály vádlottat az Ehrenreich Ábrahám kárára elkövetett, a Btk. 333. §-ába ütköző, a 336- §• 3- pontja szerint minősülő lopás bűntettében mint a 70. §. szerinti tettestársat, a Szabó Mihály, Boldi József és Szincsák András kárukra elkövetett, a Btk. 333. §-ába ütköző 324. §. szerint minősülő egy rendű lopás vétsége, a Ferenczi János kárára a Nagy Gábor által elkövetett lopásból kifolyólag a Btk. 370. §-ába ütköző, annak 1. bekezdése szerint minősülő orgazdaság büntette és a Sándor László ellen elkövetett rablásból kifolyólag a Btk. 370. §-ába ütköző, annak 1. bekezdése szerint minősülő orgazdaság büntette miatt bűnösnek mondja ki s ezért a Btk. 340., 341., 370., 373. § ai alapján a 96. §. alkalmazásával összbüntetésül 4 évi fegyházra és 5 évi hivatalvesztés és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére itéli. A debreczeni kir. tábla: a kir. törvényszék Ítéletének részben való megváltoztatásával Bunya Mihály vádlott a Ferenczi