Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)
i66 ben nem érvényesítette, sőt a jelen pert is csak az alperes részéről ellene intézett felhívási kereset folytán tette folyamatba: felperest a kereset beadását megelőző időre támasztott követelésével elutasítani kellett. * = A 14. számú döntvény is kimondta indokaiban, hogy az engedményező a be nem kebelezett követelés behajthatóságáért, hacsak az ellenkező ki nem köttetett, szavatossággal tartozik. 44A bűnügyi költségeket a fenálló szabályok és az állandó gyakorlat szerint kivétel nélkül az állam előlegezi, minélfogva a magánfelek ama költségek egy részének előlegezésére sem utasíthatók és pedig annál kevésbé, mert az erkölcsi tanuk a bizonyítás kérdésében a ténytanukkal hasonló tekintetek alá esvén, az e czélra fölösleges tanuk kihallgatása a büntető jogszolgáltatás gyorsasága, a felek érdekei és a tanuzási kötelesség terhének könnyítése szempontjából még a költségeknek a felek általi önkéntes előlegezése esetében is mellőzendő. — A tanuk berendelése iránt a sajtó-elj. szab. 23. és 24. §-ai értelmében az elnök intézkedvén, az általa szükségkép berendelendőknek talált tanuk megjelölésére is joga van, de ennek eszközlésénél, míg egyfelől a felek meghallgatására kötelezve nincsen, addig másfelől a netán bekivánt nyilatkozat elmaradásához a tanubejentéssel ellenkező joghátrányt sem köthet. (1893 május 30. 5116. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék mint esküdtszéki biróság: dr. Borosy János magánvádlónak, rágalmazás és becsületsértés sajtóvétsége miatt feljelentett Kemény János ellen a folyó évi 11330. sz. a. beadott vádlevelét a kir. sajtóbiróság az esküdtszéki tárgyalás határnapjának kitűzése végett a biróság elnökének kiadatni rendeli, egyidejűleg annak kiemelésével, hogy az államkincstár az erkölcsi magaviselet mellett két tanú vallomásával