Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

i65 az engedményezéskor a «Keller»-féle követelésre vonatkozó átruházás «a megállapodáshoz hüen» a kötelezvényre azonnal reá is vezettetett, de azt állította, hogy emez engedmény a 6. NB. alatt másolatban bemutatott okirat szerint azzal a feltétellel állíttatott ki, hogy alperes az átruházott követelésekért nem felelős. Minthogy azonban a felperes részéről J. /. alatt csatolt eredeti kötelezvényre vezetett engedményből, ennek a kötelezvénynek a csődbírósághoz benyújtott másolatából és W. Károly tanúnak vallomásából kétségtelenül kitűnik, hogy a tKellen-féle követelés átruházására vonatkozó engedménynek eredeti tartalma az volt, hogy alperes «teljes szavatosságnak elvállalása mellett» engedményezte ezt a követelést felperesnek és hogy így az átruházás szövege utólagosan kiigazittatott, alperes pedig nem is állította, hogy a kiigazítás a felperes részéről vagy annak tudtával és beleeegyezésével történt, avagy hogy az egyidejűleg engedményezett követelések átruházásának feltételei egymástól eltérők voltak ; minthogy továbbá az engedményező az átruházott követelés behajthatóságáért, rendszerint külön kikötés nélkül is felelős az esetre, ha az átruházás nem kifejezetten azzal a feltétellel történt, hogy az engedményezőt további szavatosság nem terheli ; végre minthogy az Y.% Z. és BB. alatt csatolt, valódiságukra nézve nem vitatott okiratokkal bizonyítva van, hogy a kérdéses követelések 75 frt és 70 frt 73 kr. leszámításával behajthatók nem voltak : mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával alperest az engedményezésből származó szavatosságnál fogva, a keresetbe vett tőkekövetelésnek, ennek a kereset beadása napjától számítandó 8% kamatainak s a perköltségeknek lefizetésére feltétlenül kötelezni kellett. Ellenben tekintettel a per körülményeire s különösen arra, hogy eredetileg felperes és alperes férje között keletkeztek azok a kölcsönügyletek, melyeknek fedezetére a kérdéses követelések felperesre átruháztattak és hogy felperes, habár a követeléseknek behajthatlanságáról a fent hivatkozott adatok szerint 1876—1877. években értesült, szavatossági igényét mégis az alperessel szem-