Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

138 tekintve, hogy már ebből is kitűnik, hogy az eskü, mely nem tétetett le a törvénynek megfelelőleg, mely tehát a törvény értelmében bizonyítékot nem állapithatott meg: hamis eskünek a Btk. 215. §-a értelmében nem fogadható el; tekintve, hogy F— H— — a letett esküről felvett jkv szerint nem a birói Ítéletben megállapított szövegű és tartalmú, hanem azzal homlokegyenest ellenkező tartalmú esküt tett le; tekintve, hogy ez esetben a Btk. szempontjából az eskü büntethetőségének alapfeltétele hiányzik ; a kir. itélö tábla végzésének megváltoztatásával az elsőfokú bíróság végzése hagyatik helyben ezen és az abban előadott indokoknál fogva. 40. Meggyengiti-e a bűnvádi eljárásban a vallomást az, hogy a tanú a károsult fél rokona ? — Alibi. A valódi tényekből származó következtetések bizonyító erejét az ellenkező lehetőségének semmiféle tény által nem támogatott, tehát csakis pusztán abstract képzelete nem gyengítheti, annál kevésbé szüntetheti meg ; ez annál kevésbé engedhető meg, minthogy oly abstract lehetőségeknek a bűnösségre való következtetést áttörő hatálya esetében, a jelenségek általi bizonyítás csaknem teljesen kizáratnék, minthogy alig van olyan, habár a bűntett és annak elkövetésével a legszorosabban összefüggő adat, melynek más értelemben mint vádlott bűnössége értelmében való magyarázása képzelhető ne lenne. Lopás. (1893 május 4. 10664. sz- a-) A nagykanizsai kir. törvényszék: Pap István 1. rendű és Somogyi Kozári István 2. r. vádlottat az özv. Varga Vinczéné és Varga József kárára elkövetett és a Btk. 333. §-ába ütköző s a 336. §. 3. pontja és a 334. §. szerint minősülő, ugy a Fundák György kárára elkövetett és a Btk. 333 §-ába ütköző és a 334. §. 4. pontja szerint minősülő, egy, összesen két rendbeli lopás bűntettében a Btk. 70. §-a szerint mint tettestársakat mondja ki