Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)
139 bűnösöknek és ezért a Btk. 66., 96., 340. és 341. §-ai alapján Pap István 1. r. vádlottat 3 évi fegyházra, Somogyi Kozári Istvánt 2 és fél évi fegyházra itéli. Indokok: 1889 deczember 1. és 2-a közötti éjjelen özv. Varga Vinczéné kamrájának a fala kibontatott és a kamrában elhelyezve volt bezárt ládák feltörettek és ily módon özv. Varga Vinczénének 10 frtja, Varga Józsefnek pedig 212 frtja ellopatott. 1890 ápr. 19-én Fundák Györgynek a becsehelyi szőlőhegyen levő pinczéjének ajtaján volt zár csavarja lecsavartatott s onnét az igy kinyitott ajtón át 16 frt értékű bora lopatott el. A Vargáék kárára elkövetett lopás miatt Pap István ellen a bűnvádi eljárás folyamatba tétetett, de még ennek folyamatban léte alatt követtetett el Fundák György kárára is a lopás és Somogyi Kozári József hegypásztor bemondása alapján ezen lopásra vonatkozó gyanú ugyancsak Pap István és Somogyi Kozári István ellen irányult. 1890. évi április 20-án a csendörök az elönyomozat teljesítése végett a helyszínére, Becsehelyre mentek és terhelteket kihallgatták. Somogyi Kozári István a csendőrök előtt beismerte hogy Fundák György kárára ők követték el a lopást és pedig ugy, hogy Pap István nevezett pinczéjének zárját tartó csavart, — miként ezt neki Pap István mondotta, — lecsavarta és igy onnan egy akó bort ő hozzá, egy akóval pedig Pap István pinczéjébe vittek. Beismerte továbbá ugyanakkor a csendörök előtt Somogyi Kozári István azt is, hogy a Vargáék kárára szintén ők követték el a lopást és pedig ugy, hogy nevezettek kamrájának falát kibontották és az igy nyert nyíláson Pap István bebujt, ő pedig kint őrt állott és a lopást észrevevő s a házból kiszaladt Varga Istvánt ő ütötte le. Somogyi Kozári István a csendőrök előtt tett vallomását ugy a vizsgálóbíró előtt, mint a végtárgyaláson visszavonta, indokolván visszavonását azzal, hogy a csendörök előtt csakis a kezére alkalmazott bilincs által okozott fájdalom hatása alatt tett, a valóságnak meg nem felelő beismerő vallomást. Pap István pedig ugy a csendörök, mint a vizsgálóbíró előtt és a végtárgyalás folyama alatt is mindkét lopásra vonatkozólag tagadásban volt. Vádlottaknak a végtárgyaláson való tagadása daczára a kir. törvényszék mindkét vádra nézve beigazolva