Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

*3Ö a midőn Ludvig Ferencz károsnál, mint sütemény-kihordó volt alkalmazva, a reá eladás végett bizott süteményekből befolyt árt, 24 frt 50 krt jogtalanul eltulajdonította, továbbá, hogy ugyanakkor, midőn még káros szolgálatában állott, vagyis 1891 decz. 6-án éjjel károsnak bezárt kapuján átmászva, annak a lakással összeköttetésben levő műhelyébe hatolt s onnan egy asztali kést magához vett s azzal eltávozott. Ezen fenti tényállás vádlott önbeismerő vallomása által nyert igazolást, a mennyiben vádlott beismerte, hogy a süteményekből befolyt vételárt szolgálatadójának vissza nem adta, hanem azt elkártyázta, továbbá beismerte azt is, hogy az eladott süteményekből befolyt vételárnak az elide genitése utáni napon este, illetve éjfél körül szolgálatadójána^ a bezárt kapun történt átmászás után annak műhelyébe behatolt s ottan egy asztali kést magához vett s azt jogtalanul eltulajdonítva elvitte. Vádlott ellenében ezen beismerő vallomása által ugy a sikkasztás vétségének a tényálladéka, mint a lopás bűntettének a tényálladéka teljesen beigazolást nyert. Tekintettel azonban vádlottnak fiatal korára, büntetlen előéletére, a kár csekély voltára és beismerő vallomására, mint túlnyomó enyhítő körülményekre, minthogy pedig ezen fenforgó enyhítő körülményeknek a figyelembe vétele mellett a terhére rótt cselekményre megszabott büntetésnek legkisebb mértéke is aránytalanul súlyos lenne, büntetésének a kimérésénél a Btk. 92. §-át alkalmazni s fegyház helyett az ítélet rendelkező részében kirótt börtönbüntetést megállapítani kellett. (1892 június 7. 5291. sz. a.) A temesvári kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét vonatkozó indokainál fogva helybenhagyja. (1892. évi augusztus 10. 3391. sz. a.) A m. kir. Curia : Tekintve, hogy Engler József vádlott akkor, mikor Ludvig Ferencz sértett udvarába bemászott s annak tulajdonából egy kést ellopott, még a sértett szolgálatában állót és lakása a sértettnek házában volt; tekintve, hogy vádlott a most kiemelt körülményeknél fogva, a lopás elkövetése czéljából nem mászott be idegen helyre, hanem azon lakásba, a mely akkor még az ő rendes lakhelyét képezte;