Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXVI. kötet (Budapest, 1893)

8; felek előadásából az is kitűnik, hogy a vétel tárgyát képező ingatlan alperes birtokában van; ily körülmények között tehát egyrészt alperes a vételárt magánál visszatartani nem jogosult, másrészt pedig felperes az ingatlant helyettesítő vételárnak kamatát alperestől jogosan követelheti. Tekintve azonban, hogy mindaddig, mig felperes az illető telekkönyvet oly állapotba nem hozza, hogy alperes a kérdéses ingatlan tehermentes tulajdonjogát saját nevére bekebeleztethesse, a vételárnak saját kezeihez való fizetését nem követelheti, ez okból a 200 frt vételárnak birói letétbe helyezését kellett elrendelni. A kamatnak a keresetben kitett időtől azért volt alperes a felperes kezeihez való fizetésére kötelezendő, mert alperes a megvett ingatlant birja és mert a valódiságára nézve nem kifogásolt A. alatti kötelezvényben a kamat a kötelezvény keltétől, vagyis 1887. október 22-től van kötelezve, s alperes ki nem mutatta, hogy a kereseti követelés után kamatot fizetett, miért is az a kifogása, hogy a kamat a jelzett időtől nem jár, figyelembe nem volt vehető. Tekintve, hogy jelen perre mindkét fél szolgáltatott okot, a perköltséget a felek közt kölcsönösen megszüntetni kellett. * * •: * = 625/91. sz. a. a Curia elutasította a vételárra irányuló keresetet, noha a vevő birtokban volt, mert az eladó az ingatlant nem tehermentesítette. Mig a 6920/90. sz. curiai határozat a vevőt birói kézhez való letétre kötelezte. A 39. számú döntvény kimondta, hogy ha a vevő kimutatja, hogy a terhek miatt az ismételt fizetés veszélyének van kitéve, az eladó a vételárnak vagy hátralékának fizetését saját kezeihez mindaddig nem követelheti, mig a zálogjog törlését nem eszközli. Bizonyos körülmények közt azonban, nevezetesen ha a vevő már birtokban van, az eladó a vételárnak birói kézhez való letételét követelheti.