Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

362 földi lakos ellen a magyar bíróság illetékességét a bíróság területén való tartózkodás megállapítja. — Dtár u. f. XXIX. 349. 1. 14. sz. a. közölt esetben ugyanazon kir. tábla azt mondta ki, hogy a ptrtás 34. §-ának rendelkezése feltételezi azt, hogy az idegen vagy személyes, vagy dologi kötelezettségénél fogva a hazai bíróság előtt perelhető legyen, ennek pedig csak akkor van helye, ha az idegen a ptrts 30. és 35. §-a alapján hazai bíróság elé idézhető, vagy pedig, ha dologi kötelezettség forog szóban, a ptrts 42. §-a alkalmazandó, — Az 1032/92. számú budapesti kir. táblai határozat szerint pedig nem csupán ingatlan, hanem ingó vagyonnak itteni birtoka is elégséges ahhoz, hogy külföldivel szemben a magyar bíróság illetékessége megállapittassék. 9Biztositásilag letiltott követelés a végrehajtást szenvedett beleegyezésével sem utalható ki a bíróság által. (1893 márczius 23. 2196. sz. a.) A budapesti V. kerületi kir. járásbíróság: A. M. felperesnek B. G. alperes ellen 4500 frt töke és járulékai iránti végrehajtási ügyében. Tekintve, hogy alperes fizetése a 65948/92. szám a. zálogolási jegyzőkönyv tanúsága szerint csak biztositásilag foglaltatott le, a kir. járásbíróság ezen közös kérvényt elutasítja, mert a végrehajtási törvény 133. §-a értelmében eszközlendő utalványozás csak a kielégítési végrehajtás utján lefoglalt alperesi fizetésre rendelhető el annál is inkább, mert a felek közös megegyezése a törvényes joguknak esetleg más foglaltatók joghátrányával járó megelőzését nem pótolhatja. (1893. évi január hó 30-án 10267. szám alatt.) A budapesti kir. itélő tábla: 2196/893. sz. a. az elsőfokú bíróság végzését indokainál fogva helybenhagyja. * = A fenti elv alig okolható meg kellőkép, ha meggondoljuk, hogy a kiutalványozás amúgy is csak az előbb szerzett jogok