Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

36o Az 1881. évi LIX. tcz. 21. §-a utolsó bekezdésének rendelkezését nem lehet akként értelmezni, hogy felperes a póteskü letételétől csak akkor lett volna elzárható, ha alperes a fenyítő biróság ítéletére támaszkodva, a kifogást az 1868. évi LIV. törvényczikk 222. § a értelmében már a per folyama alatt előadta volna. Az 1868. évi LIV. tcz. 222. §-ában emiitett s az ellenfél eskületételét esetleg gátló és a per folyamában előadandó érvek alatt az 1881. évi LIX. tcz. 21. §-ában felsorolt személyi minősitésétöl különböző más tárgyi körülményekre vonatkozó azok az érvek értendők, a melyek a birót az eskü meg nem Ítélésére tárgyi okokból indítják s melyek a perben fel nem hozatván, vagy be nem bizonyittatván, többé nem érvényesíthetők. Ellenben az 1881 : LIX. törvényczikk 21. §-ában felsorolt személyi minősítési mozzanatok fenforgása esetén az esküt az erkölcsi alap hiányából általában meg nem engedhetőnek mondja ki a törvény akkor is, ha e személyi minősitési mozzanatok a perben fel nem hozattak, hanem csak az eskületételkor merülnek fel. Az 1881. évi LIX, törvényczikk 21. §-a, a mely nem folyománya az 1868. évi LIV. tcz. 222. §-ának és azzal ily összefüggésben nem áll, arra akart a peres félnek módot nyújtani, hogy az ellenfelének már jogerejüleg odaítélt eskü letételét a fenforgó személyi minősitési mozzanatok kimutatása esetén meggátolhassa az esküt letenni szándékozó személynek az igazság felfogásában való képességi hiánya miatt (aj és b) pontok), illetőleg az igazmondásban való megbizhatlansága miatt (utolsó bekezdés). Ez értelmezés helyességét bizonyítja az 1881. évi LIX. törvényczikk 22. §-a is, mert ha a peres fél az ellenfelének már jogerejüleg odaítélt eskü letételét meggátolhatja oly esetben, a mikor az ellenfélnek igazmondásban való megbizhatlansága a per megindítása után hozott büntető bírósági ítélettel bizonyítható, akkor nincs elfogadható ok arra, hogy a peres fél az ellenfelének már jogerejüleg odaítélt eskü letételét ne gátolhassa meg oly esetben, a mikor ellenfelének igazmondásában való megbizhatlansága és az a feltevés, hogy az esküt a nem igazra is letenni képes, már a per megindítása előtt meghozott büntetőbírósági ítélettel bizonyítható.