Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

359 vágyból elkövetett bűncselekményért jogerejüleg büntettetett, 1880. évben hozatott, tehát jelen per megindítása előtt keletkezett. Minthogy pedig az 1881 : LIX. tcz. 22. §-a értelmében az eskü kivételének mellőzése, esetleg az eskü kivételének felfüggesztése csak oly büntető Ítélet alapján rendelhető el, mely a polgári per meginditása után keletkezik, ily keletű Ítélet pedig be nem mutattatott, alperes kérelme figyelembe vehető nem volt. A hivatkozott törvényczikk 21. §-a itt nem nyerhet alkalmazást, mert habár ezen szakasz kimondja, hogy a nyereségvágyból elkövetett cselekményért büntetett fél csak főesküre bocsátható és erre is csak feltételesen, mégis megengedendő felperesnek a póteskü letétele, mert alperesnek már a per folyamán kellett volna az irányban kifogást tenni és az emiitett curiai ítéletet bemutatni, ha meg akarta akadályozni, hogy felperes tegyen esküt, de az ítélet hozatala után már csak a hivatkozott törvényczikk 22. §-ában foglalt módon és az itt megszabott korlátok közt teheti meg kifogását. A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőfokú biróság végzése megváltoztatik, a m. kir. Curia által helybenhagyott másodbirósági ítélettel felperesnek odaítélt póteskü letétele felperesnek meg nem engedtetik, ennek következtében a perben hozott ítéletek hatályon kívül tétetnek, a per folytatólagos tárgyalása elrendeltetik és az elsőfokú biróság e tárgyalásra és uj határozathozatalra utasittatik. Indokok: Az 1881. évi LIX. törvényczikk 21. §-a utolsó bekezdése azt rendeli, hogy az, a ki nyereségvágyból elkövetett valamely büntetendő cselekmény miatt bűnösnek ítéltetett, csupán főesküre és erre is csak akkor bocsátható, ha az neki ellenfele által kináltatott, vagy ellenfele által neki visszakináltatott. Felperes a magyar, kir. Curiának 1880. évi február hó 24-én 646. sz. alatt kelt Ítéletével hamis váltó készítése által elkövetett csalás bűntényében való bünrészességben, tehát nyereségvágyból elkövetett büntetendő cselekmény miatt bűnösnek ítéltetett. A jelen polgári perben pedig felperes részéről nem főeskü, hanem póteskü volna leteendő. Az idézett törvény rendelkezése és az idézett kir. curiai Ítélet következtében tehát felperesnek a póteskü letétele meg nem engedhető.