Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

22Ó marhateleltetés és trágyázás feltételeinek teljesítését a per folyamán kihallgatott tanúi vallomásával be nem igazolta volna. (1891 aug. 31. 13556. sz. a.) A m. kir. Curia : A másodbiróságnak ítélete megváltoztattatik és az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: Az elsöbiróságnak ítéletét indokainál fogva és azért kellett helybenhagyni: mert alperes is beismerte azt, hogy a szerződés megkötése alkalmával az is feltételül köttetett ki, hogy a bérlő alperes tartozott a bérleményen levő istállóban marhát tartani, illetőleg teleltetni, a bérleményen termesztett takarmányt albérleményen eletetni és az ugy termett trágyát a kibérelt földekre hordani ; minthogy pedig e teljesítmények az alperes részéről kötelezett bérfizetéssel egy természetű viszonszolgálmányt képeznek, a melyek kikötése a dolog természetéből folyólag a bérösszeg megállapításánál is figyelembe vétettek, alperes azokat ép ugy tartozott teljesíteni, mint a szerződésben vállalt egyéb kötelezettségeit és felperesnek a szerződés teljesítése, illetőleg a nem teljesítés miatt érvényesített kártérítés iránti követelésére az a körülmény, hogy a bérleményt a bérleti viszony megszűntével eladta, tekintet nélkül arra, hogy felperes keresetét nem az ingatlan értékcsökkenésére alapította, mi befolyással sem birhat. 66. Az özvegyi haszonélvezeti jog és kiházasitási költség nem birván örökség, hanem hagyatéki teher természetével, az özvegyet nem lehet mint örököst a férje hagyatékát terhelő kereseti követelésben elmarasztalni, azt azonban tűrni tartozik, hogy férje hagyatéki vagyonából az azt terhelő követelés az ő özvegyi jogára való tekintet nélkül kielégíttessék. (1892 deczember 15. 4447. sz. a.) A szabadkai kir. törvényszék: Alperesek kötelesek 10,000 frt tőkét, ennek 1890 január i-töl számítandó 5% kamatait, 100 frt perköltséget 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett,