Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

I2Ó szerint átadva nem lett, semmiféle teljesítéssel, a teljesítés megkezdésével nem tartozott; hogy a birtok átadását alperes nem is az elleniratban állított okokból tagadta és tagadhatta meg, hanem a keresethez B. a. csatolt, alperes által meg nem tagadott, tehát ellene a prdts 166. §-a értelmében bizonyító magánlevél tartalma szerint azért, mert időközben informatiókat szerzett s ezekből meggyőződött, miként alperes nem rendelkezik elegendő tőkével arra nézve, hogy a szerződés feltételeinek megfelelhessen, de mert a szerződés létrejötte után alperes által megszerzett ily természetű informatióknak oly hatályt tulajdonítani nem lehet, hogy azért alperes a szerződéstől egyoldalulag, a nélkül, hogy a másik felet, felperest a szerződés életbe nem léptetése miatt szenvedett anyagi hátrányért ne kárpótolná; eredményként megállapította, hogy az életbe nem léptetés alperesen múlott és hogy felperest a szerződés életbe nem léptetéseért kárpótolni tartozik. Ezen alperesi kötelezettség megállapítása után a kérdés a dolog természete szerint az, hogy a szerződés szerint ennek egész tartamára kikötött tiszti fizetés és mellékjárandóságok, vagy bizonyos részök mellékjárandóságokkal, vagy ezek nélkül követelhető-e jogosan és illetve ítélhető-e meg alperes ellen ? E részben ugy találta a kir. törvényszék a szerződés nyomán, hogy felperes évi fizetése és mellékjárandóságai nem csak bizonyos szakismeretet igénylő szolgálatok, de bizonyos tökét igénylő pénzbeli szolgáltatások fejében is lettek alperes által felperes részére kötelezve, de minthogy felperes semmiféle szolgálatot, vagy szolgáltatást alperes részére nem teljesített, akár volt alperes egészben az oka annak, hogy felperes a teljesítést meg sem kezdhette, akár rejlett az ok felperesnek a szerződés pénzbeli szolgáltatását feltételező pontjai teljesitésére való képtelenségében, így alperes vonakodása a szerződés életbeléptetésére nézve alapos is lehetett, kétségtelen, hogy felperesnek a szerződésben kitett szolgálati idő egész tartamára keresetbe vett fizetés és mellékjárandóságokhoz jogosan igénye nincs, azonban a kir. törvényszék abból indulva ki, hogy gazdatiszt előre bocsátott felmondás és jogos ok nélkül elbocsátás esetében fél évi fizetése és illetve bérének kiadását a fenálló törvénykezési gyakorlat szerint követelheti, tételes törvény hiányában a jelen esetre a törvényes gyakorlatot alkalmazva a félévi