Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

n6 2. és 3. r. vádlottakat az eladott ingatlan tulajdonosának jelölte meg, valótlan állítást tartalmaz; tekintve, hogy ezen állítás a panaszosok jogát illetőleg lényeges volt, mert e nélkül nem lett volna lehető a biróságnak félrevezetése és panaszosok tulajdoni jogának az ő kijátszásukkal a törvény formái között való megsértése; tekintve, hogy azon állítás, mely szerint a kérdéses ingatlan hamisan mondatott a szerződésben vádlottak tulajdonának, habár első tekintetre az előzetes ténykörülményből, vagy ténybeli adatokból levont jogi következményt, tehát jogkérdést látszik megállapítani, mindazonáltal tekintve, hogy a közönséges életben és a legegyszerűbb felfogású emberek között is, annak kimondása, hogy ez vagy amaz dolog valamelyik meghatározott személy tulajdonát képezi — a fenálló ténybeli állapot reflexiójából származott, az általános tudatban élő helyzetet fejezi ki, minélfogva ezen állítás nem pusztán jogkérdésnek, hanem ugy az életben, valamint a jogászaiban és a joggyakorlatban is mindig vegyes kérdésnek «questiones mixtae» vétetik, melynek hatálya az levén, hogy amagis facti quam iuris est», tehát az egész jogéletben ennélfogva a bíróságok Ítéleteiben is ténykérdésnek vétetik; tekintve, hogy ennélfogva vádlottaknak a második eladási szerződésben foglalt s a tlkvi átíratás birói elrendelhetésének elhatározó indokát képező azon állítása, hogy a másodízben eladott ingatlan az ő tulajdonuk: oly hamis ténybeli állítást képez, mely mások a tulajdonosok jogára vonatkozólag lényeges és illetőleg ezek jogának megtámadását egyenesen maga után vonta ; tekintve, hogy vádlottak ezt anyagi haszonnak czéljából tették ; tekintve, hogy a fentebbi pontok alatt kiemelt ezen körülmények által a Btk. 400. §-ában meghatározott intellectualis közokirat-hamisításnak, illetőleg ezen §. második pontjában meghatározott bűntettnek esete is tényleg létrejött ; tekintve, hogy az utóbbi bűntett a csalás bűntettének létrehozatala czéljából, vagyis a jogtalan haszon megszerzése czéljából követtetvén el: a Btk. 95. §. alapján a csalás bűntettének a közokirat hamisítás bűntettével való eszmei halmazata jött létre : Paszmann Heim Erzsébet, Kiri Heim Borbála és özv. Vagnerné Heim Ágota 1., 2. és 3. r. vádlottak a Btk. 379. §-ába ütköző