Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)
93 rendelet kiállítása után pedig Milassin Mihály egyik végrendeleti tanút megbízta, hogy a végrendeletet közjegyzőnél téteményezze le, s az erre vonatkozó megbízást a végrendelet boritékára sajátkezüleg reá vezette. Ugyanezen végrendeleti tanuk azt is tanúsították, hogy ök a végrendelet kiállítása alkalmával körülbelöl egy óráig tartózkodtak az örökhagyónál és az ez alatt az idő alatt velők folytonosan értelmesen beszélt s rajta az elmebajnak legkisebb jelét sem vették észre. Örökhagyónak a végrendelet megalkotására irányzott és a végrendelet minden kellékeit figyelembe vevő ezen cselekményei azt bizonyítják, hogy az örökhagyó 1883 április 17-én kelt végrendeletét ép elmével és szabad akarattal alkotta meg. S hogy örökhagyó ebben az időben végrendelkezési képességei birt, ezt támogatja még az ellenirathoz 2. sz. alatt csatolt végrendelettervezet és az annak végére irt levél is, melyeket örökhagyó a fentebb emiitett végrendelet kelte előtt 4 nappal egész terjedelmében sajátkezüleg irt és a melyek szintén ép elmére mutatnak. Ezekkel a ténybeli bizonyítékokkal szemben a tanuk vallomásai és az orvosszakértők véleménye nem fogadhatók oly nyomós bizonyítéknak, hogy azok alapján az örökhagyó által 1883 ápril 17-én alkotott végrendeletét végrendelkezési képesség hiányából érvénytelennek kimondani lehetne. Nem fogadhatók el nevezetesen azért, mert Sutrov János, Komáromi Amália, Sasfi János és Szarcsevics Lukács vallomásaiból csak annyi látszik bizonyosnak, hogy az örökhagyó a végrendelet tétele idejében nagyfokú idegességben és üldözési rögeszmében szenvedett, de nem látszik bizonyosnak az is, hogy örökhagyó az eszének használatában nem volt. Dr. Korányi Frigyes és dr. Meixner János gyógykezelő orvosok az A. a. kérdések 6. pontjára és a NB. alatti kérdések fj pontjára (előleges kihallgatáskor) adott feleleteikben azt tanúsították ugyan, hogy ők és dr, Schwartzer Ferencz az örökhagyót 1882 szeptember 11-én megvizsgálták és hogy akkor rajta az előrehaladó hüdéses butaságnak előző időszakát állapították meg és azokat a jelenségeket, melyekre ezen véleményüket alapították, fel is sorolták, a betegség későbbi állapotára nézve ellenben már általánosságban csak azt tanúsították, hogy a betegség 1882. évi