Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

94 szeptember n-től 1883 jun. i-ig, a meddig ök az örökhagyót gyógykezelték, fokozódott és hogy ezen időköz alatt tett látogatásaik alkalmával az örökhagyót épelméjünek és végrendelkezésre képesnek nem találták, azokat a tüneteket ellenben, melyekből a betegség fokozódását és a végrendelkezési képtelenséget észlelték, egyáltalában meg nem emiitik s e miatt vallomásaik a betegség abban az időben való állapotának felismerésére, midőn a végrendelet kelt, adatokat nem szolgáltatnak. Azonfelül ezen tanuk vallomásai lényeges kérdésekre nézve egymással ellenmondásban vannak. Nevezetesen: dr. Meixner János a C. alatti kérdések 7. pontjára és az L. alatti kérdések 8. pontjára adott feleleteiben azt tanúsította, hogy ő és dr. Korányi Frigyes a betegséget már az 1882 szeptember n-én foganatosított megvizsgálás alkalmával gyógyithatlannak állapították meg; dr. Korányi Frigyes ellenben az A. a. kérdések 7. pontjára és a K. a. kérdések 8. pontjára adott feleleteiben a betegség gyógyít hatlanságának megállapítását nem tanúsította. Ugyancsak dr. Meixner János az L. a. kérdések 16. és 17. pontjaira adott feleleteiben azt tanúsította, hogy az örökhagyó nejének kérelmére ő és dr. Korányi Frigyes az örökhagyót a végrendelet tétele napján megvizsgálták és végrendelkezésre képtelennek találták. Dr. Korányi Frigyes ellenben az A. a. kérdések 12., 13. pontjára és a K. alatti kérdések 13., 14. pontjaira adott feleleteiben azt tanúsította, hogy őt a végrendelkezési képtelenség megállapítása czéljából az örökhagyó megvizsgálására senki fel nem kérte, hanem csak dr. Meixner János előbb nevezett tanú intézett hozzá egy alkalommal kérdést az örökhagyó végrendelkezési képessége felől, a mi arra mutat, hogy ez iránt dr. Meixner János maga sem volt egészen tisztában. Dr. Schwartzer Ferencz tanú pedig saját vallomása szerint az örökhagyót pusztán 1882. évi szeptember ii-én és csak félóráig figyelte meg s az a vallomása, hogy az örökhagyón a hüdéses butaság ekkor már előrehaladt állapotban volt, a dr. Korányi Frigyes és dr. Meixner János tanuk fentebb idézett azon vallomásával, hogy a betegségnek csak előző időszakát állapították meg, ellentétben van. Végre dr. Laufenauer Károly, dr. Oláh Gusztáv és dr. Takács