Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)
92 minthogy továbbá az ebből az összegből netalán fel nem használt maradék abban a részesülési arányban, a mint azt a fentiekhez képest az elsöbiróság megállapította, a felpereseket illeti; ennélfogva a felperesek erre vonatkozó jogának biztosítása tekintetéből az egész 40,500 frtnak bírói letétbe helyezését s az életjáradéki kötelezettség megszűntével a netaláni hátralékból a felpereseket illető hányadnak a felperesek részére, a többi résznek pedig, a mennyiben más jogosult igénylő nem jelentkezik, az alperesek részére való kiadását elrendelni s e részben - az ítéletet megváltoztatni kellett. (1892 november 7., 8., 9. 9977.) A m. kir. Curia: A kereset főtárgyára nézve mindkét alsóbíróság ítélete megváltoztattatik, a báró Rudics Józef által 1883 április 17-én alkotott végrendelet érvényesnek kimondatik ennek folytán felperes keresetével elutasittatik. Indokok: A Szemlér Mihály, Ágoston József és Turcsányi János szakértők egybehangzó véleményével, továbbá Milassin Mihály és Garass Albert végrendeleti tanuk vallomásaival be van bizonyítva, hogy örökhagyó báró Rudics József 1883 április 17-én alkotott végrendeletét egész terjedelmében sajátkezüleg irta és irta alá. Ezen végrendelet olyan értelmesen van szerkesztve és szabatosan leirva, hogy az határozottan az örökhagyó épelméjüségét mutatja s felperes arra nézve, hogy az örökhagyó ezt a végrendeletet valakinek a befolyásolása alatt szerkesztette vagy irta volna le, a legkisebb bizonyítékot sem szolgáltatott. Továbbá Szárcsevics Lukács, az örökhagyó volt cseléde azt tanúsította, hogy az örökhagyó ö vele a végrendelet tétele napján Vojnics Barnabást végrendelkezés czéljából és azzal az üzenettel hivatta magához, hogy még más valakit is vigyen magával, a Vojnics Barnabás által felkért Milassin Mihály és Garass Albert végrendeleti tanuk pedig azt tanúsították, hogy az örökhagyó, midőn nála megjelentek, azzal a nyilatkozattal fogadta őket, hogy végrendeletet kiván tenni s az általa már előre elkészített végrendeletet előttük felmutatta, azt egész terjedelmében sajátkezüleg irt végakaratának kijelentette, arra a keletet és a nevét sajátkezüleg aláirta s egyúttal a végrendeletre vezetendő záradék iránt Milassin Mihály egyik végrendeleti tanúval értekezett, a vég-