Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

8o tak, az ok pedig, mely miatt felperes örökhagyó végrendeleteit érvénytelenittetni kéri — a keresetben előadva van, figyelembe vehetők nem voltak. Az ügy érdemére nézve felperes néhai ifj. báró Rudics József mindkét végrendeletét a keresetében előadottak szerint elme­betegség miatt kéri érvénytelenittetni és egyszersmind örökhagyó hagyatékában a törvényes örökösödés rendje szerinti elöröklést kéri megállapittatni. Kereseti kérelme azonban csakis a Budapesten 1883 április 17-én kelt végrendeletre vonatkozólag volt teljesíthető és illetve érvénytelennek csakis ez utóbbi végrendelet volt kimondható. Mert az ezen perhez is csatolni rendelt előleges tanuhallga­tási jegyzőkönyvből, ugy ezen per során felhívott és hit alatt kihallgatott tanuk, nevezetesen örökhagyó szolgálatában állott Sutrov János, Safti János, Komáromi Amália és Szarcsevics Lukács tanuk vallomásaiból -megállapítható, miszerint ifj. báró Rudics József ezen végrendelet alkotása idején, sőt már ezt meg­előzőleg is nagy fokú idegességben szenvedett, mit megerősít Tisza Kálmán szintén hit alatt kihallgatott tanúvallomása is. Sutrov János, Safti János, Komáromi Amália és Szarcsevics Lukács tanuk vallomásaiból megállapítható továbbá az is, hogy ifj. báró Rudics József az 1883 április 17-én kelt végrendelet aláírása idején oly magatartást tanusitotc, beszédje, tettei annyira rendellenesek s az egészséges gondolkozású emberekétől annyira elütök voltak, hogy azokból elmebetegségét, ha nem is perrend­szerüleg megállapítani — de következtetni lehet. A kezelő orvosok, de Korányi Frigyes és dr. Weiszner János, ugy a tanácskozásra hívott dr. Schwartzer Ferencz tanuk örök­hagyót előrehaladott hüdéses elmezavarban — tehát elmebeteg­ségben szenvedőnek mondják. E kérdésben meghallgatott orvosszakértők pedig örökhagyó­nak betegségét egyhangúlag ugyanígy állapítják meg, annak kiemelésével, hogy ily betegeknél a szabadakaratnyilvánitás — tehát a végrendelkezési képesség is hiányzik, sőt ki van zárva a lehetőség, hogy világos időközök (lucida intervalla) előfor­dulhassanak. Mindezeknél fogva — jóllehet a végrendelet Írásának szabatos

Next

/
Oldalképek
Tartalom