Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)
8o tak, az ok pedig, mely miatt felperes örökhagyó végrendeleteit érvénytelenittetni kéri — a keresetben előadva van, figyelembe vehetők nem voltak. Az ügy érdemére nézve felperes néhai ifj. báró Rudics József mindkét végrendeletét a keresetében előadottak szerint elmebetegség miatt kéri érvénytelenittetni és egyszersmind örökhagyó hagyatékában a törvényes örökösödés rendje szerinti elöröklést kéri megállapittatni. Kereseti kérelme azonban csakis a Budapesten 1883 április 17-én kelt végrendeletre vonatkozólag volt teljesíthető és illetve érvénytelennek csakis ez utóbbi végrendelet volt kimondható. Mert az ezen perhez is csatolni rendelt előleges tanuhallgatási jegyzőkönyvből, ugy ezen per során felhívott és hit alatt kihallgatott tanuk, nevezetesen örökhagyó szolgálatában állott Sutrov János, Safti János, Komáromi Amália és Szarcsevics Lukács tanuk vallomásaiból -megállapítható, miszerint ifj. báró Rudics József ezen végrendelet alkotása idején, sőt már ezt megelőzőleg is nagy fokú idegességben szenvedett, mit megerősít Tisza Kálmán szintén hit alatt kihallgatott tanúvallomása is. Sutrov János, Safti János, Komáromi Amália és Szarcsevics Lukács tanuk vallomásaiból megállapítható továbbá az is, hogy ifj. báró Rudics József az 1883 április 17-én kelt végrendelet aláírása idején oly magatartást tanusitotc, beszédje, tettei annyira rendellenesek s az egészséges gondolkozású emberekétől annyira elütök voltak, hogy azokból elmebetegségét, ha nem is perrendszerüleg megállapítani — de következtetni lehet. A kezelő orvosok, de Korányi Frigyes és dr. Weiszner János, ugy a tanácskozásra hívott dr. Schwartzer Ferencz tanuk örökhagyót előrehaladott hüdéses elmezavarban — tehát elmebetegségben szenvedőnek mondják. E kérdésben meghallgatott orvosszakértők pedig örökhagyónak betegségét egyhangúlag ugyanígy állapítják meg, annak kiemelésével, hogy ily betegeknél a szabadakaratnyilvánitás — tehát a végrendelkezési képesség is hiányzik, sőt ki van zárva a lehetőség, hogy világos időközök (lucida intervalla) előfordulhassanak. Mindezeknél fogva — jóllehet a végrendelet Írásának szabatos