Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

56 másodfokú bíróság végzésének megváltoztatásával az elsőfokú bíróság végzése hagyatik helyben. * * = A Curia ezen határozatát, a kir. tábla ellenkező felfogásával szemben, itt kiemelendőnek tartjuk. A Curia a tévedésbe ejtést, azon magyarázat alapján állapította meg, hogy a vádlott a váltóösszeg elfogadásakor azon hitet ébresztette a különben a jogban egészen járatlan vádlottban, hogy ő fizetési kötelezettsége alól már szabadult, és e tévedésbe ejtés volt az oka annak, hogy a károsult a váltót vissza nem követelte. A ravasz fondorlatot pedig a váltóper formáinak kárositási czéllal való felhasználásában találta a Curia. 17A ki ingatlanra vonatkozó csereszerződés megkötése után és felhasználva azt, hogy az ingatlan uj tulajdonosa az ingatlant a saját nevére be nem kebleztette, azt zálogjoggal megterheli, a Btk. 379. és 400. §-aiban minősített bűncselek mények halmazatában bűnös. Ugyanebben bűnös az is, a ki a körülményeket ismerve, a zálogjog engedését a maga javára elfogadja, még akkor is, ha a zálogjoggal biztosított követelése valódi. (1892 szeptember 21. 8644. sz. a.) A szabadkai kir. törvényszék: Péter György 1. r. vádlottat a Btk. 400. §-a első bekezdésébe ütköző s a szerint büntetendő közokirathamisitás vétségében vétkesnek mondja ki s ezért 1 havi fogházra itéli. Péter Györgyné 2. r. vádlottat pedig az ellene emelt vád és következménye terhe alól felmenti. Indokok: Ugy a vizsgálat, mint a végtárgyalás folyamán r. r. vádlott maga beismerte, hogy a kis-hegyesi 364. sz. tljkvben még Péter János és neje szülei nevén álló ingatlanokból őt megillető J/4 telekföld jutalékot 1875 november 3-án eladta Sándor Józsefnek 1400 frtért és mindezek daczára, noha ezen ingatlan időközben különböző tulajdonosok, legutóbb pedig 1885 június 17-én kelt