Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

i78 Alperes köteles felperesnek 850 frt tőkét, 18 frt 50 kr. tőké­sített kamatot és az egész 868 frt 50 krnak 1889 deczember 31-től járó 4I/2°/0 kamatát és 57 frt 65 kr. perköltséget 15 nap alatt — az A. alatti takarékpénztári könyv ellenében — külön­beni végrehajtás terhe mellett megfizetni, és a kiszabandó Ítéleti illetéket sajátjából viselni, stb. Indokok : Alperes bank az A. alatti betéti könyvben foglalt alapszabályainak 5. §-a értelmében a takarékpénztári betéteket a betéti könyv előmutatójának köteles kifizetni, a miből követ­kezik, hogy a betéti könyvre mint a bemutatónak kifizetendő közforgalmú értékpapírra jogot csakis a betéti könyv átadása mellett lehet szerezni ; ennélfogva, tekintve, hogy az ahoz való tulajdonjog az egyszerű átadás által megszerezhető, — és tekintve, hogy akár a tulajdon, akár a zálogjog megszerzéséhez már maga a puszta átadás — a nélkül, hogy a betétkönyv eredeti birtoko­sának szóbeli engedménye szükséges lenne — elegendő, alperesnek azt a kifogását, hogy mivel az A. a. betéti könyv B. Mór és társa nevére van kiállítva, azt B. Mór felperesnek kézi zálogai ál nem adhatta, annál is inkább figyelmen kívül kellett hagyni, mert a betéti könyvre vezetett alapszabályok 5. §-a szerint a betéti könyv előmutatójának a betéti összeghez való jogosultságát egyébként igazolni nem is szükséges. Alperes még azt vitatja, hogy a betéti összeg kifizetésére azért nem kötelezhető, mivel a betevő B. Mór és társa a 2. a. becsatolt okirat szerint a betéti összeget alperesnek a vele szemben fenálló követelése biztosításául kézi zálogul átengedte, s így a kézi zálog fogalmánál fogva alperes a betéti összeget első sorban a betevő ellen fenálló követelésének kielégítésére fordítani jogosult ; minthogy azonban a betéti összeget a betéti könyv helyettesíti, s minthogy továbbá- a betéti könyv birtokosa, a mennyiben a betevő a személyes felvétel jogát fenn nem tar­totta, a betétösszeg felvételéhez feltétlen jogot nyert, alperesnek ezt az állítását figyelmen kívül hagyni s a betéti összeg kifize­tésére való kötelezettségét megállapítani kellett. Hogy a betétösszeghez való jogot rendszerint a betéti könyv birtoka állapítja meg, kitűnik az 1881. évi LX. tcz. 80. §-ának rendelkezéséből is, mely szerint a takarék-betétekre csak az

Next

/
Oldalképek
Tartalom