Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

172 nek a perújítást tárgyazó szakaszai, sem a kereskedelmi eljárást szabályozó igazságügyi miniszteri rendelet 27. §-a nem tartalmaznak oly rendelkezést, mely szerint a perujitási kereset megindítására kiszabott határidő eltelte hivatalból volna vizsgálandó, sem pedig egyéb oly törvényes intézkedés, melyből okszerűen következtethető volna, nem létezik, sőt az 1881 : LIX. tcz. a felebbezésre és az igazolásra vonatkozó 27. §., illetve 63. §-ai által, melyek szerint az ott megszabott záros határidőn tul beadott felebbezés vagy igazolási kérelem hivatalból visszautasítandó, épen az a felfogás nyer támogatást, hogy a törvény kifejezetten és parancsolólag intézkedik mindazokban az esetekben, midőn a jogorvoslat törvényes határidejének elmulasztását hivatalból figyelembe vétetni kívánja és hogy ennélfogva a perujitási keresetnek kellő időben vagy elkésetten történt beadása, hasonló törvényes intézkedés hiányában hivatalból nem, hanem csak az ellenfél kifogása alapján képezheti vizsgálat tárgyát. Minthogy tehát alperes a perujitási kereset elkésése miatt kifogást nem tett, sőt a tárgyalásra törvényes idéztetése daczára meg nem jelent, ugyanőt a perújítás megengedésébe a törv. rdts ifi. §. alapján beleegyezőnek tekinteni kellett. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik a benne foglalt indokoknál fogva és azért; mert a 7029/91. sz. a. beérkezett hivatalos jelentés és az illető kézbesítővel felvett 30654. sz. jkönyv mint közokiratok tartalmából minden kétséget kizárólag megállapítható, hogy a perujitási keresetnek alperes részére kézbesítése, illetve kifüggesztése, a prdts 265. §. értelmében szabályszerűen történt és pedig annyival inkább, mivel alperesnek a felebbezéshez 7. a. csatolt okiratából is az tűnik ki, hogy ő bpesti kereskedő s ezzel szemben a felebbezésben nem is állította, mintha neki Budapesten más lakása lett volna, mint az, a hol a kérdésben forgó kézbesités, illetve kifüggesztés eszközöltetett ; mert a 13332/91. sz. végzés egész tartalmához képest nem foglalja magában a perujitási kérelemnek végleges megtagadását, hanem nyilvánvalólag a perujitási kérelem felett való végleges döntést csupán felfüggeszti s igy a mondott végzés alperesnek a tárgyalásról való elmaradása következményeit el nem enyésztette,