Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

173 az eljáró bíróság tehát felperes ujabb kérelmére helyesen bocsátkozott a per végleges eldöntésébe; s mert ezek szerint a felebbezésben foglalt semmiségi panasz alaptalan. * * = Dtár u. f. XXXII. 27. sz. a. is kimondta a Curia azt, hogy a perujitás megengedhetösége nem vizsgálható hivatalból, hanem csak az ellenfél kifogása folytán. 49. Zsidó házasságnál a válásba a rabbi előtt történt beleegyezés az elválasztásra csak akkor szolgál alapul, ha a beleegyezés a törvényszék előtt ismételtetik. A házasság tartama alatt a válóper folyamatba tételét megelőzően bekövetkezett elmebetegség a zsidóknál nem válási ok. Az ügygondnoknak a házasság felbontására vonatkozó nyilatkozata az általa képviseltnek személyes beleegyezését nem pótolja. (1892 október 4. 7828. sz. a.) A beregszászi kir. törvényszék: V. J. és R. D. mindketten mózes vallású házasfelek között N. ungvári főrabbi előtt kötött házassági kötelék végképen felbontatik s az uj házasságra lépés mindkét félnek megengedtetik. Indokok: Felperes a keresethez A. alatt csatolt békéltetési bizonylattal igazolta azt, hogy alperes a felperessel kötött házasság felbontásába beleegyezett, söt az ungvári rabbi által kiállított C. alatti bizonylat szerint az elválás a mózesi törvények szerint már véglegesen meg is történt és felperes nyilatkozata szerint a válólevél is átadatott. Ámbár az egyik házastárs elmebetegsége a birói gyakorlat szerint a zsidó házasság felbontásának okául el nem fogadható, minthogy azonban a házasfelek kölcsönös beleegyezése esetén a házasság felbontásának helye van és az emiitett bizonyítékok szerint alperes még akkor, midőn elmebeteg nem volt, a házasság felbontásába beleegyezett s minthogy végre