Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

felső lisztelö malomnál kárt szenvedett az által, hogy a viz elmosta a malomárok és a folyó közötti földnyelvet. A tanuk vallomásával bebizonyult az is, hogy az elmosott helyre az alperes bélyegével ellátott tutaja volt kikötve. Mindamellett felperest keresetével el kellett utasítani, mivel a szakértők véleménye szerint a megrongált helyen felüli védgát elromolván, a viz a kérdéses helyre tódult, s ott már a hely meg volt rongálva akkor, mikor alperes tutaja oda ki lett kötve s nem tudják meghatározni a kárt a szakértők, hogy mennyi támadt az által, hogy a fenébb levő védgát elromlott s mennyi támadt az által, hogy a tutaj ki volt kötve, s csak az együttes kárt becsülték s tudják megbecsülni. Miután ezek szerint a kár, melyet alperes okozott, nem meghatározható, felperest keresetével el kellett ugyan utasítani, de a költségeket meg kellett szüntetni, mivel felperes csak az okból pervesztes, hogy a kára nem meghatározható. A kolozsvári kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja s alperest kötelezi, hogy felperesnek 31 frt 50 kr. kárt megfizessen, ezen felüli keresetével felperest elutasítja. Indokok: Az elsőbiróság Ítélete indokaiban megállapította azt, hogy felperes az ó-radnai felső lisztelö malomnál kárt szenvedett az által, hogy a Szamos vize a malomárok és a Szamos folyó közötti földnyelvet elmosta, hogy az elmosott földnyelvhez az alperes bélyegével ellátott tutaj volt kikötve, hogy e tutaj alperes tulajdonát képezte, s hogy ez a földnyelv elmosásához hozzájárult. Az e. b. megállapította azt is a szakértők vallomásai alapján, hogy a felperesnek tényleg okozott kár 63 frtot tett és felperest csak azért utasította el keresetével, mert a szakértők nem tudták megállapítani azt, hogy a megrongált és elmosott földnyelven felüli védgát rosz karban léte miatt a kérdéses földnyelvre tódult viz által és az által, hogy a földnyelvhez alperes tutaja kiköttetett. Minthogy azonban szakértők egyhangúlag fenebbi két körülményből, tehát az alperes ama cselekményéből folyó kárt, hogy tutaját a földnyelvre nagyobb viz idején kikötötte és abból, hogy a földnyelven felüli védgát el volt romolva, a kárt 63 frtra becsülték s e szerint a kár előidézéséhez mind a felperes ama mulasztása, hogy védgátját elromolni engedte s helyre nem állította, mind alperes ama cselekménye, hogy ily