Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

qo azon elvnek kijelentésével csak a vásártér kérdése, mint a birtok rendezésének kiegészítő része döntetett el. A m. kir. Curia: A kereset főtárgya tekintetében mindkét alsóbbfoku bíróság ítélete megváltoztattatik és felperes keresetével elutasittatik, a perköltség kölcsönös megszüntetése tekintetében pedig a másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Felperes keresetében az alperesi uradalom javára annak idején adományozott vásárjogot kétségbe nem vonta, annak fenállását tehát elismerte s az alperesi uradalmat csak abban kért marasztaltatni, hogy Szegzárd város lakosaival szemben a szegzárdi országos és heti vásárok napjain ugy a köznapokon gyakorolt helypénzszedést abbahagyja, illetve a helypénzszedés gyakorlatától eltiltassék, állítván, hogy lakosai a keresethez A. alatt mellékelt és az alperesi uradalommal 1767. évben kötött örökszerződés 7. pontja, valamint a B., C. és D. a. Ítéletek értelmében helypénzfizetési mentességgel birnak. A kereseti jogalap megállapítására felperes részéről felhozott ezen adatok azonban alperes tagadásával szemben tartalmuk és joghatályuknál fogva nem alkalmasak arra, hogy azok alapján alperes kétségtelen jogának gyakorlásában korlátoltassék vagy attól bíróilag eltiltassék. Mert az A. a. szerződés a felperesi város lakóinak, mint volt úrbéreseknek csak az alperesi uradalom, mint földesúr irányában fenállott jobbágyi tartozásainak szabályozását tárgyazza, a vásárjognak, mint az uradalom kiváltságos jogának megváltását vagy az abból folyó helypénzszedés elengedését pedig egy szóval sem érinti, e szerint felperesnek az a következtetése, hogy alperes a kérdéses szerződés értelmében helypénzszedési jogáról felperesváros lakóival szemben lemondott volna, jogalappal nem bír. Igaz, hogy felperes a B., C. s D. illetve az 1. A., 1. B. és 1. C. alattiak szerint az 1830 ápr. 14-én megtartott uriszéken a helypénzfizetés mentesítése iránti pert az urodalom ellen folyamatba tette s az uri szék 1832 július 2-án kelt Ítéletével Szegzárd; város lakosait a helypénz fizetése alól felmentette, illetve annak szedésétől az uradalmat eltiltotta; igaz továbbá az is, hogy ezen itélet ugy a Tolnamegye törvényszéke 1833 decz. 13-án kelt ítéletével, nemkülönben a kir. itélö tábla 1846 május 5-én kelt ité-