Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)
7<5 Tekintve, hogy azon esetekben, a melyek az országgyűlési tagok megnevezett mentelmi jogának kivételes hatálya alatt állanak, a bíróság nem mentheti fel magát az ezen jog által követelt alkotmányjogi akadály alul; tekintve, hogy a kiemelt elvnél fogva, ha a fenforgó eset valóban a mentelmi jog alá esnék : erre vonatkozólag a bíróság cselekvősége a megfelelő előfeltételek bekövetkezésének hiányában kétségen kivül ki lenne zárva ; tekintve másrészről, hogy a bíróság elintézése alatt álló egyes jogeseteknek a mentelmi jog alá tartozása, vagy nem tartozása, mint a törvényeknek és az érvényben levő mindennemű más jogszabályoknak a concret esetre való alkalmazhatósága a bírói cognitiónak és a bíróság határozatának képezi feladatát ; tekintve, hogy vádlott saját állítása szerint is 1890 jan. 28-án választatott meg országgyűlési képviselőnek; tekintve, hogy ekkor már a vádbeli vétség miatt nemcsak meg volt indítva ellene a bűnvádi eljárás, hanem az a másodfokú bíróság Ítéletével el volt intézve ; tekintve, hogy e szerint vádlottnak országgyűlési képviselővé való megválasztásakor ő reá vonatkozólag tul volt már haladva azon helyzet, a melyben, eltekintve a személyes szabadság elvonásától, a törvényhozás tagjainak az ország alkotmányjogi érdekeinek elfogadva levő biztosítása czéljából keletkezett és fenálló, habár törvényileg nem szabályozott kivételes mentelmi joga, létokát és igazolását találja ; tekintve ugyanis, hogy a nem képviselő ellen megindított és két bíróság ítéletével befejezett ügyben a törvényhozás tagja ellen bűnvádi per folyamatba tétellel, vagy az ezzel járó intézkedésekkel való zaklatásról szó többé egyáltalán nem lehet ; tekintve, hogy a zaklatás esete még kevésbé állhat elö az azon ügyben hozott alsóbb bírósági ítéleteknek a legfelsőbb bíróság által való felülvizsgálásáról; tekintve, hogy a bíróság hatósági körébe tartozó ügyben a felsőbb bíróságnak az alsóbb fokú bíróság ítélete elleni perorvoslat következtében való cselekvősége tulajdonképen annak megvizsgálásában és megállapításában foglaltatik össze: hogy az alsóbb fokú bíróság nem hibázott-e az eljárásban, illetőleg ítélethozatalban?
