Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

I 2 bizonyítottnak veendő, hogy alperes ellenfelével kibékült, annak az örökséghez való jogát elismerte és ez okból állott el az általa ama örökség kiperlése végett megindított pertől. De különben is alperes azt, hogy felperes a 70,000 frankot neki le nem fizette, bebizonyítani nem tudta, ellenkezően az A. a. közokmányban s az annak alapján készült, az iratokhoz mellékelt szintén közokmányu jelleggel bíró haszonbéri szerződésben a 70,000 franknak kézhezvételét alperes határozottan isméteken elismeri; azon okmányokkal tehát, minthogy alperes sem azok hamisságát, sem pedig szabálytalanságát bebizonyítani nem tudta, a prts 165. §. szerint bizonyítva van, hogy alperes a 70,000 frankot felperestől meg is kapta, mert bizonyítva van, hogy azon összeg kézhez vételét azon közokiratokban alperes elismerte. Ezen okmány általi bizonyítékokkal szemben nincs kizárva ugyan az ellenbizonyiték arra nézve, hogy felperes a 70,000 frankot annak daczára felperestől meg nem kapta. Az alperes által megkísérelt erre vonatkozó ellenbizonyiték azonban nem sikerült. Erre vonatkozólag alperes azt állítja, hogy felperes neki az A. a. okmányban foglalt szerződés kötése alkalmával csak hitelt nyitott 70,000 frank erejéig, hogy ő nem ismerte el azon összeg átvételét, s hogy nem ismervén a román nyelvet, a melyen az A. a. okmány szerkesztve van, azon okmány nem a kinyilatkoztatott akaratját foglalja magában. Alperesnek eme érvelése azonban az A. a. okmány bizonyító erejét meg nem gyengíti, mert azt a körülményt, hogy azon ok" mány a feleknek nyilatkozott akaratját foglalja magában, annak közokmányu jellege bizonyítja, de ezenkivül az A. a. okmány arról is tanúskodik, hogy az okmányt szerkesztő törvényszék által az a feleknek felolvastatván, ezek a hozzájuk tett kérdésre kinyilvánították, hogy azon okmány akaratjukhoz képest készíttetett. Alperes nem hivatkozhatik tehát sikerrel arra, hogy az okmányt nem értette, de különben is az az állítása, hogy a román nyelvet nem értené, meg van czáfolva Móric Lajos és Lengyel Albert tanuk vallomásával is. De egyébként sem sikerült alperesnek a 70,000 franknak kézhez nem vételét bizonyítani. Igaz, hogy az ügyleti tanuk azt, hogy a szerződés kötése