Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

9 Indokok: A kereset alapját képező A. alatti szerződés egy magyar honpolgár és egy romániai honpolgár közt Romániában, tehát a külföldön köttetvén, az a kérdés lép előtérbe, ha vajon a szerződésben foglalt jogügylet s az abból származott követelések elbírálásánál a hazai avagy azon államnak az anyagi törvénye az irányadó, a melynek területén a szerződés megkötve lett. Ezen, a nemzetközi magánjogba eső kérdés megoldásánál pedig az osztr. ptk. 37. §-ának a szabályai lévén irányadók, ezek szerint tekintettel arra, hogy a szerződési személyes képesség kérdése fen nem forog, s a szerződés Romániában és nem Magyarországon volt teljesítendő : kétséget nem szenved, hogy a kereset alapját képező szerződésben megállapított jogok és kötelezettségek elbírálásánál Románia magánjogában megállapított jogelvek lehetnének az irányadók, ha csak a felek maguk a jogügylet megkötésénél nem az itteni hazai törvényt fogadták el alapul. Ezeket előrebocsátva, s minthogy a hogy ezt a marosvásárhelyi kir. itélö tábla a jelen perbeli birói illetékesség kérdésében 1888 jul. 3-án 4133. sz. a. hozott végzésében már kimondotta, hogy a perjogra nézve egyedül a hazai törvények alkalmazhatók : az elsőbirósággal a kir. ítélő tábla is megegyezik abban, hogy az A. a. szerződéssel, a melynek közokmányu jellegét és bizonyító erejét a marosvásárhelyi kir. itélő tábla is a biztosítási végrehajtás elrendelése alkalmából az 1888 jul. 3-án 44.54. sz. a. kelt végzésével már elismerte, bizonyítva van azon körülmény, hogy Tunyogi Csapó Ferencz alperes, mint a Manillo Ecatharina örökségét igénybe vett egyének engedményese, részint egyedül, részint pedig az engedményezőkkel együtt felperestől 70,000 frankot vett kézhez azon czélból, hogy a fentnevezett örökség birtokát megszerezhesse: arra kötelezvén magát alperes, hogy a 70,000 frank törlesztése fejében az örökség megszerzése esetére az ahhoz tartozó «Fratescu» nevű jószágot érdektársaival együtt 10 évre haszonbérbe felperesnek fogja — az erre vonatkozólag kötött külön szerződés értelmében — adni, arra az esetre pedig, ha a pert elvesztené, arra kötelezte magát alperes, hogy 80,000 frankot fog aranyban felperesnek kárpótlásul visszafizetni. A B. a. közokmánynyal pedig a kir. itélő tábla is azt látja bizonyítottnak, hogy alperes az általa engedményezői meghatal-