Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

VIII ur séhez kcpest a tőzsdebiróság hatásköréhez csak kifejezett írásbeli alávetés esetében tartoznak. — A tőzsdebiróság az eljárás tekintetében a perrend szabályaihoz nincs kötve.. ._. ... —. ... 107 Kisebb polgári peres ügyekbeni eljárás. (1877: XXII. tcz.) 23. Az 1877. évi XXII. tcz. 11. §-ának 9. pontjában megjelelt -(földbirtok" kifejezés alatt nem általában minden, hanem csak olyan földterület értendő, a mely közönséges mezei gazdálkodás mellett használtatik. A szőlő vagy kerti müvelés alatt álló földterület birtoklása iránti sommás visszahelyezési per tehát akkor is a sommás és nem a kisebb polgári peres ügyekre előirt eljárás alá tartozik, ha egy kat. holdat meg nem halad ... ... — ... .._ — — 92 67. Oly esetben, midőn az ügyvéd jutalomdija iránt felével kiegyezett, az egyességileg megállapított jutalomdíj iránti kereset az általános illetékességi szabályok s ekként az 1877. évi XXII. tcz. intézkedése alá esik... ... ... ... ... ... ... _._ ... ... ... ... 225. Végrehajtási törvény. [6. Munkabérszerződésnél a készitett dolog tulajdonjoga a munkabér kifizetése után akkor is a munkaadót illeti, ha a munkavállaló a dolgot még át nem adta. — Családi arczképek az érdekelt családtagok beleegyezése nélkül közforgalomnak tárgyai nem lehetnek. — Az 1881: LX. tcz. 51. §. k) pontja értelmében a családi arczképek rendszerint az esetre sem foglalhatók le, ha azok a végrehajtás foganatosítása alkalmával nem a család, hanem a mü szerzőjének birlalásában találtattak.__ ... ... ... ... ... ... ... ... 70^ 65. Az esetre, ha a végrehajtást szenvedő javára bekebelezett tulajdonjogra másnak a tulajdonjoga előjegyezve van, a végrehajtási zálogjog bekebelezése az előjegyzés nem igazolásától függő joghatálylyal elrendelhető (1881 : LX. tcz. 137. §. 1. bekezdés)-.- ... ... 219 Kereskedelmi törvény és eljárás. JO. Daczára annak, hogy a vételről kiállított okiratokban színleg harmadik személy szerepel eladóként, a vevő az ügyletből folyólag a valódi eladó ellen érvényesítheti keresetét. — Ha a kereskedelmi forgalomban valamely kifejezésnek más értelme van, mint a közönséges használatban és az alkalmas arra, hogy az egyik szerződő felet tévútra vezesse: ez jogosítva van a szerződéstől elállani és az előbbi állapot helyreállítását követelni, a mennyiben a szerződés lényeges feltételéről van szó. Ezen kereskedelmi szokás csakis a kártérítési kötelezettségre bir befolyással. — Ha az ügylet lel-