Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

VII Lap III. CZIM. Az eljárásról. 27. Valamely kifogásnak elkésetten történt érvényesítése hivatalból nem észlelhető .__ __ ._. ___ __. — ... — 101 57. A törvénykezési rendtartásnak a sommás eljárásra nézve felállított az az elve, hogy a sommás per tárgyalásain felhozottak egyidejűleg és jókor felhozottaknak tekintendők, nem talál alkalmazást olyan intézményekre, melyek perjogi természetüknél fogva a per bizonyos szakához kötvék, minők a kereset felemelése, az illetékességi kifogás megtétele s a viszonkereset támasztása, melyek a tárgyalás megnyitására tartoznak. Ez okból a viszonkereset sommás ügyben is elkésett, ha nem az első tárgyaláson támasztatott- — iqi IV. CZIM. A bizonyításról. I. A perjogra nézve egyedül a hazai törvények alkalmazhatók akkor is, ha a per külföldön keletkezett okirat alapján folyik. — A közokirattal szemben is jogában áll a szerződő félnek a benne foglalt oly ténynek valótlanságát bizonyítani, mely tény nem az okmány kiállítása alkalmával történt meg, hanem az csakis a szerződő felek nyilatkozata alapján vétetett fel az okmányba ... _._ 1 JO. Ha valamely tényállítás valószínűtlen s a per adataiból és a fél habozó védelméből következtetve a valódi tényállás elhomályositására irányul: a bíróság ezen tényállításnak eskü általi bizonyítását mellőzheti. — Az okirattal szemben is figyelembe veendő a közvetett bizonyítás, mint ellenbizonyítás. A bíróság figyelembe veheti azon körülmény bizonyító erejét is, hogy valamely fél a kinált esküt annak értelmezésére nézve csak fentartással fogadja el 40 24. Azon szakértőnek véleménye, a ki figyelembe nem vehető körülményekből indul ki a becslésnél, a per eldöntésénél mellőzendő.- 93 71. A jogutódokként jelentkező kiskorú örökösök helyett azok törvényes képviselője esküre bocsátható. — A ptrtás 244. §-a esetében a jogutódnak, a ki jogelődje helyett esküt tenni akar, nem kell bizonyítania, hogy az esküvel bizonyítandó ténykörülményről saját közvetlen tapasztalatán alapuló tudomása van, mert ily előzetes bizonyítást a törvény nem követel, minthogy ez a körülmény éppen az eskünek képezi tárgyát. Az eskünek általa letehetése csak az esetben van kizárva, ha közvetlen tudomása ellen alapos aggály forog fen — ... .... — .-- —- -- — __j ..— 235 X. CZIM. Átmeneti intézkedések. 30. Az alkalmi egyesülési viszonyból a tagok közt felmerülő peres kérdések az 1881: L.IX. tcz. 94. §-ának az a) pontban tett általános rendelkezéstől kivételt képező c) pontja határozott rendelkezé-