Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXII. kötet (Budapest, 1892)

7i való előző találkozásuk alkalmával történtek is oda utalnak, hogy a megölés ekkor, tehát bortól felhevült és a szenvedett sértés által előidézett izgatott állapotban határoztatott el, mely körülmény a Btk. 279. §-ában körülirt gyilkosság bűntettének egyik föalkatelemét, a nyugodt és higgadt meggondolást kizárja, a kir. törvényszék ezen szakaszt, mely a kir. ügyész részéről vádul emeltetett, bizonyítottnak nem találta, hanem a használt eszközök és kifejtett erőszak ugy vádlottak ama kijelentéséből, hogy Gáspár Jánossal végezni fognak — ellenök Gáspár János megölésére irányult szándékot látván bizonyítva, őket a Btk. 279. §-ába ütköző szándékos emberölés bűntettében nyilvánítja brnösnek A büntetés kimérésénél mindkét vádlottal szemben azon körülményt, hogy a bűncselekmény megtörténtétől a mai napig közel 8 év mult el, mint enyhítő körülményt véve figyelembe, valamint Széki Istvánnal szemben tekintettel niég büntetlen előéletére, megbánást tanúsító beismerő vallomására, mint oly nyomatékos enyhítő körülményekre, a kir. törvényszék Széki Istvánnal szemben a Btk. 91. §-t találván alkalmazandónak, őket a rendelkező részben kitett büntetéssel bünteti. (1891 szeptember 24. 4340. sz. a ) A pécsi kir. ítélő tábla: Az elsöbiróság Ítéletét részben megváltoztatja, Széki István vádlottat a Gáspár Jánoson elkövetett szándékos emberölés bűntettében a Btk. 69. § ának 2. pontja alapján, mint bűnsegédet nyilvánítja bűnösül és ezért öt a Btk. 72. illetve 66. §-ainak alkalmazásával hat évi fegyházra itéli, Sallai István vádlott büntetésének tartamát tiz évre leszállítja. Indokok: Széki István vádlottnak saját ténykedésére vonatkozólag tett beismerésével igazoltnak csak az fogadható el, hogy ő Szabó Mihály és Sallai János felhívására annak tudatában, hogy utóbb nevezettek Gáspár Jánossal végleg elbánni akarnak, őket a megbeszélt helyre követte, velők ott lesben állott s a kiszemelt áldozat jöttét bevárva, szemtanuja volt annak, midőn amazok Gáspár Jánost életétől megfosztották, a nélkül, hogy azok ténykedésébe maga tettleg befolyt volna. Minthogy eme vádlottnak tettleges közreműködésére nézve határozott tagadásával szemben ama körülmény, hogy a községi elöjáróság által még 1883. évben eszközölt házkutatás alkalmával