Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXII. kötet (Budapest, 1892)

59 = Ez is egyike azon eseteknek, melyek az enquete-novella szerint hasonlithatlanul enyhébb beszámítás alá kerülnek. A novella ugyanis a bemászásos eseteket kivette azok közül, melyek fegyházzal sújtatnak s igy a félévi börtön mint végső minimum itt elesnék. Feltűnő, hogy a Curia ujolag is mily erélyesen hangsúlyozza annak közömbös voltát, vajon hivatalból üldözendő cselekmények esetében a károsított fél kivánja-e a megbüntetést vagy nem. 23A csalás fenforgása megállapítható, ha terhelt azon magatartása által, hogy meghosszabbított kiskorúságát sértett előtt elhallgatta, érvényre emelte az ö hitelképessége iránti bizodalmat, habár jól tudta, hogy kötelezettségének annak idején megfelelni képes nem leend : e szerint hallgatás által is követhető el ravasz fondorlat, ha az elhallgatás oly körülményre vonatkozik, a mely elhatározó indokát képezte annak, hogy a másik fél vele szerződésre lépett. (1892 február 4. 4132. sz. a ) A budapesti kir. törvényszék: Csalás büntette miatt vádolt — — elleni bűnügyben a további eljárást megszünteti, inert — — '"ég 1888-ban szorult vagyoni viszonyok közt lévén, — —tói 2000 frtot vett fel kölcsön váltóra. Midőn a váltó lejárt, az adós nem fizetett, és igy sértett ellene váltópert indított, — — azonban kifogásokat adott be és ennek folyamán kimutatta, hogy kiskorúsága meghosszabbíttatván az 1888-évben, vagyis meghosszabbított kiskorúsága idejében tett váltójogi nyilatkozata jogi hatálylyal nem bir. Ebből folyólag csalás büntette miatt kéri 1 megbüntetni. A csalás bűntettének, úgyszintén a hitelezési csalásnak főismérve a tévedésbe ejtés, vagy tévedésben tartás ; e kettő azonban csak okozata a ravasz fondorlatnak és ha eme momentum nem forog fen, akkor a tévedés kriminalistikai szempontból mi jelentőséggel sem bir. Jelen esetben kétségtelen ugyan, hogy sértett azon hitben