Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXII. kötet (Budapest, 1892)

20 Indokok: Vádlott ellen ugy a vizsgálat, valamint pedig a végtárgyalás során tett beismerő vallomásával beigazolva lett, hogy miilt év augusztus havában Oroszi István bezárt kamráját ennek távollétében álkulcs segélyével kinyitotta s abból több izben mintegy négy vékányi rozsot és árpát ellopott s azt saját czéljaira fordította. Ennek folytán, minthogy vádlottnak ezen beismert cselekménye a Btk. 333. §-ába ütköző és a 336. §. 4. pontja szerint minősülő lopás bűntettét képezi, vádlottat abban bűnösnek kellett kimondani s ezért enyhítő körülményül véve azt, hogy vádlott az okozott kárt megtérítette, valamint a lopott tárgy csekély értékét, más részről terhelő körülményül véve vádlott rovott előéletét, illetve, hogy lopásért már büntetve volt és hogy a lopást a vele egy fedél alatt lakó egyén ellen követte el, a Btk. 340. és 341. §-ainak rendelkezéséhez képest az ítélet rendelkező részében kiszabott büntetéssel volt sújtandó. (1891 február 16. 587. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. (1891. évi április hó 13 án 12533. szám alatt.) A m. kir. Curia : Tekintve, hogy vádlott a sértettnek kulcscsal bezárt kamrájába hamis kulcs, vagyis oly kulcs alkalmazásával hatolt be, mely nem az ezen kamra ajtajának, hanem a saját szobája ajtajának zárjához tartozott; tekintve, hogy e szerint a kérdéses kulcs vádlott által más czélra használtatott, mint a melyre az rendeltetve volt ; tekintve, hogy az előrebocsátottak folytán azon kulcs, azon tárgyra vonatkozólag, a melynek felnyitására használtatott, annak nem valódi kulcsa, hanem hamis kulcs volt; tekintve továbbá, hogy vádlott saját beismerése szerint nemcsak egyszer, de több izben s mindig a kiemelt módon követett el a kamrából lopást, hogy tehát mindannyiszor a kamra ajtózárának felnyitására külön kézmüvi készüléket alkalmazott: vádlott több — habár számszerint meg nem határozható lopás bűntettében mondatik ki bűnösnek s e szerint anyagi bűnhalmazat esete állván elő: az ellene kiszabott fegyházbüntetés, hivatkozással a 96. és 99. §-okra, összbüntetésnek nyilvánittatik. Ezzel a változtatással a budapesti kir. itélő tábla Ítélete az