Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXII. kötet (Budapest, 1892)

100 nak az okoknak érdemi méltatását, a melyek mellett, az óvás hiánya a másodrendű alperes kifogása folytán találtatott figyelembe veendőnek és a melyek mellett egyik alperes kifogásának hatálya kiterjesztetett a kifogással nem élő alperesek kötelezettségére nézve is, a kir. itélő tábla a 600 írtról kiállított váltó alapján felperesnek ily összeg erejéig inditott keresetét az óvás hiányából elutasithatónak azért nem találta, mivel ezen váltót annak szövegezése szerint telepitett váltónak nem tekintheti. Telepes megjelölésével telepitett váltónak ugyanis csak oly váltó tekinthető, a melynek tartalmából világosan kitűnik az, hogy a fizetést az intézvényezett a telep helyén egy bizonyos személy által kívánja teljesiteni. A 600 írtról kiállított váltó szövegében azonban ama kitétel, «Zahlbar Bodencredit-Anstalt in Hermannstadt» minden jelzés hiányában, a nélkül fordulván elő, hogy jeleztetnék az, hogy a fizetés a megjelölt intézetnél, vagy ez által történjék, az, határozatlansága miatt telepes megnevezésének el nem fogadható. De határozottan telepitettnek tekintette a kir. itélő tábla a kereseti váltók közül a 488 frtról kiállított váltót, mivel ezen váltó szövegében az intézvényezettnek Ó-Tokán megjelölt lakhelyétől különböző hely, Nagy-Szeben fizetési helyül s ugyanott a kibocsátó, mint a ki által a fizetés teljesítendő kifejezetten megjelölve van, e szerint pedig ezen váltó alapján a V. T. 43. §-a intézkedése szerint az elfogadó elleni kereset fentartására is rendszerint óvás felvétele szükséges. Jóllehet, hogy első- és harmadrendű alperesek az óvás hiányából kifogást felperes kereseti joga ellen a per rendén nem emeltek, a már csakis a felebbezésben ez irányban felhozottak pedig az 1881: LIX. tcz. 29. § a szerint tekintetbe nem vehetők, mindazonáltal az a kérdés, hogy oly váltónál, a melynél a váltótörvény szerint a váltói kötelezettség megállapítása rendszerint óvástól van feltételezve, a kereseti jog óvás hiányában érvényesíthető-e, hivatalból való vizsgálat tárgyává teendő, mivel az esetben, ha a váltótörvény a váltónak fizetés végett leendő bemutatását és a bemutatásnál a fizetés hiánya miatt óvásnak felvételét a kereseti vagy viszkereseti kötelezettség megállapításának kellékéül írja elő, az óvástól feltételezetten kötelezett elleni kereseti jog érvényesítésénél is, az óvás a kereset tényalapjához tartozik, és a szerint azt a keresettel élő fél kere-